A temesvári Szórvány Alapítvány idén is meghirdette a Balassi Intézet támogatásával a III. Bánsági kisfilmfesztivált. A program keretén belül temesvári és aradi IX–XII. osztályos tanulók szakkörökön vesznek részt 6 hónapon keresztül, majd az elkészült munkákat júniusban fogják bemutatni a kisfilmfesztivál keretén belül.
Tovább…
Párizstól 80 km-re délnyugati irányban található Chartres városában a chartres-i katedrális, amelynek neve, a párizsihoz hasonlóan, Notre-Dame-székesegyház. Jelenlegi formájában (gótikus stílusú katedrálisként) 1220 óta áll fenn, de a helyén már 350 óta (!!!) folyamatosan imaház volt.
A katedrális egyik ékességét a korai 13. századból származó festett üvegablakok jelentik, melyek bibliai alakokat, történeteket ábrázolnak, köztük egy Szűz Máriát dicsőítő rózsaablak, melyet IX. Lajos király és hitvese, Kasztíliai Blanche tiszteletére állítottak. Az eredeti 186 ablakból 152 élte túl a történelem viharait és maradt fenn eredeti állapotában.
A középkorban Chartres zarándokok özönét vonzotta, s évente négy búcsú alkalmával ünnepelték: Mária születését, fogantatását, megtisztulását és mennybemenetelét.
2012. októberében került fel az internetre az alábbi videó, amelyen a gótikus katedrálist turistalátványosságként kivilágítják, fényfestéssel díszítik. A fények a templom építését mesélik el. „A chartres-i nem csak színez, fest, hanem történetet mesél. Elmondja a templom építését. Megjelennek az építők, akikről nem lehet eldönteni, hogy égi lények vagy földiek. Kőről kőre, oszlopról oszlopra, párkányról párkányra, ablakról ablakra épül a katedrális fényből, az egyház világosságból. Összehangolt csapatmunka, fölülről ihletve, irányítva, mégsem marionett figurák, sokkal inkább artisták, légtornászok az építők. Lélektornászok.” (Bölcsföldiné Türk Emese: Kifordított katedrális)
A nagyon-nagyon türelmetlenek, vagy nagyon-nagyon elfoglaltak a látványos, zenés kisfilmet 7:55-től nézzék meg mindenképpen. Mindenki más szép nyugodtan dőljön hátra a karosszékben és teljes képernyőre kapcsolva élvezze Chartres fényüzenetét. Mert úgy érdemes megtekinteni. Vagy a helyszínen…
Volt egyszer (sőt van most is) egy színész. Walesben született, utált iskolába járni, a szüleinek is meglehetősen az idegeire ment, majd tizenhét évesen véletlenül került be egy ifjúsági drámaklubba, ahol gyorsan rájött, hogy a színészetet neki találták ki. 1960-ban végzett a Királyi Színiakadémián, ezüst fokozattal, majd színpadon, tévéfilmekben és mozifilmekben játszott, nagy sikerrel. 1991-ben kapott Oscar-díjat, amelyre később még háromszor jelölték. A filmtörténelem egyik legmeghatározóbb egyéniségeként tartják számon.
De! És itt jön a lényeg. Ez a régóta világhírű színész 19 éves korában rövid ideig zenésznek is készült. Írt is egy keringőt, amely azonban papíron maradt, maga a szerző sem hallotta élőben. André Rieu, a világhírű holland hegedűművész egy New York-i fellépésén azonban felcsillant a színész szeme, és azt mondta magában, hogy na ez az ember fogja majd eljátszani a réges régi keringőt. Postázta a mű partitúráját Rieu-nek, aki kétszer is majdnem hanyat esett. Először amikor meglátta a küldemény feladóját, aztán pedig amikor rájött, hogy a keringő nagyszerű. Következett néhány gyors levélváltás, majd 2011. július 6-án, egy csodaszép bécsi hangversenyteremben eljött a bemutató ideje is. Ahol a szerző is jelen volt, feleségével és gyermekeivel együtt.
André Rieu a következő szavakkal konferálta fel a festőművészként is tevékenykedő legendás színészt: „Nagyon büszke vagyok, hogy itt és most Bécsben, először mi szólaltathatjuk meg a szerzeményét, ahogy arra is, hogy ez a hollywoodi sztár egyenesen Los Angelesből repült ide, hogy ma este velünk hallgassa meg. Üdvözöljék nagy tapssal sir Anthony Hopkinst!”
Nos igen. A bárányok hallgatnak vérfagyasztó kannibál Hannibálját Oscar-díjasan alakító Sir Anthony Hopkins az alábbi videóban hallható szép keringő szerzője. And The Waltz Goes On… (És a keringő folytatódik…) – André Rieu épp ezt a szerzeményt választotta 2011-es stúdióalbuma címadó zeneszámának.
Mi is ezzel a számmal kívánunk békés, boldog új évet valamennyi látogatónknak!
Amint arról korábban beszámoltunk, az idei Csiky-napon Tóth Árpád verseinek illusztrálására vonatkozó rajzversenyt, illetve betlehemes makettversenyt is meghirdettek a szervezők. Mindkét verseny díjátadására december 4-én került sor, iskolánk Tóth Árpád termében.
A különböző helyezést elért diákok névsorát akkori beszámolónkban megtalálhatják, alább a rajzverseny díjazott alkotásait nézhetjük végig. A bethelemes maketteket pedig naponta bővülő galériában mutatjuk be, holnaptól kezdve, az eddigi Karácsonyi galéria helyén.
Ugye, észrevették már, kedves internetes látogatók, hogy immár második többedik napja karácsonyi témájú rajzok tűnnek fel a jobb oldali ablaksáv (widget-sáv) tetején, Karácsonyi galéria címmel? Csikysek munkái ezek, melyek az elmúlt években készültek, s jelenleg az iskola első emeleti folyosóján láthatóak. Mivel azonban oda a diákokon kívül elég kevesen jutnak el, a weblapon is megmutatjuk a képeket, a készítőjük nevével és az elkészítés évszámával kiegészítve.
Minden nap egy-egy új képet (rajzot) helyezünk el a widget-sáv tetején, amelyre ha rákattintunk, akkor a korábbi rajzokat is tartalmazó galériához jutunk. Tehát igen, kedves látogatók, ez egy folyamatosan bővülő virtuális (és teljesen ingyenes) tárlat lesz, bizony! Az, hogy kiknek a munkái kerülnek még fel ebbe a galériába, hadd legyen meglepetés. Kövessék naponta az oldalt, és akkor megtudják. 🙂
Tóth Árpád verseinek illusztrálására vonatkozó rajzversenyt, illetve betlehemes makettversenyt is meghirdettek a szervezők az idei Csiky-napon. A díjátadásra a szavalóverseny díjátadása előtt került sor, december 4-én délután 4 órakor.
A rajzverseny zsűrijét Kett Groza János festő- és grafikus művész, Simó Margit grafikus művész és Puskel Tünde Emese magyartanár alkotta, a betlehemes maketteket pedig Fekete Réka, az Aradi Kamaraszínház rendezőasszisztense, Spier Tünde, a Csiky Gergely Főgimnázium aligazgatója, Siska-Szabó Hajnalka rajztanár és Hevesi Éva földrajztanár bírálta el. Amint azt Siska-Szabó Hajnalka, a verseny szervezője és a díjátadás műsorvezetője elmondta, nemcsak az igényes rajzok elkészítése volt a verseny hozadéka, hanem az is, hogy munka közben a pályázók nagyon sok Tóth Árpád-verset elolvashattak.
Tovább…
Az Újratervezés igazából nem más, mint az élet filmje… csak ez kicsit rövidebb.
Tóth Barnabás rendezésében, Pogány Judit és Kovács Zsolt főszereplésével egy házaspár mindennapi életébe, kapcsolatába, cívódásaiba leshetünk bele. A film mindössze 12 perc, de nagyon megéri megnézni. Járt a Montreáli Filmfesztiválon, egy rakás díjat besöpörve. Viszont az interneten való megtekinthetősége véges, sajnos, csak november 9-ig érhető el.
Nézzétek meg, főleg a csattanót a végén.
MY GUIDE from Barnabás Tóth on Vimeo.
Igen, az a bizonyos aradi autóbusz, amely Segesváron át Hargita megye székhelyére jut el. Azaz már eljutott és szép tájakat látott (nem a busz, hanem utasai!), hiszen október 29-én, szerda reggel, nagy zötykölődések közepette elindultunk. 42 diák Hevesi Éva, Puskel Emese, Sipos Gabriella és Siska-Szabó Hajnalka kíséretében.
Segesváron kellemes 2-3 órát töltöttünk el. A nevezetességek közül majdnem mindent megnéztünk, bejártunk, szájtátva csodáltunk, hiszen a színek, a hangulat, az épületek és a kanyargó utcák magukért beszéltek. Az óratornyot csak kívülről tekintettük meg, de annál több időnk volt szétnézni a Hegyi templomban, ahol egy helyi lakos elmesélte a vár történetét és a szász lakosok életét. Azt is megtudtuk, hogy a várnak 14 tornyából 9 még most is áll, illetve hogy a Hegyi templomhoz a fedett lépcsőn, más néven a diáklépcsőn át vezetett az út.
Tovább…