OTI 2014

OTI_2014

OTI, azaz Számítástechnikai olimpia (Olimpiada de Tehnologia Informației). Csak mostantól ez a neve, korábban CIA volt (Concurs de Informatică Aplicată), azaz Számítástechnikai verseny. De nem is ez a lényeges. Hanem az, hogy idén először mi, csikysek is tiszteletünket tettük ezen a versenyen. Vállalva a megmérettetést az „intenzívesekkel”, vagyis azokkal a román diákokkal, akik intenzív informatika szakon átlagosan heti 3-4 órával több alkalommal részesülnek az informatika és a számítástechnika tanulásának áldásos örömében.

És a bemutatkozás nem is sikerült olyan rosszul, sőt. Bár április 26-án, szombaton, a megyei szakaszon a tizedikesek mezőnyében Hegyi Vilmos és Tóthpál Béla (X. A) igencsak megizzadt (nem is csoda, a feladott tételeket látva…), a kilencedikesek közül Csomós Ferenc Roland és Szilasi Róbert (IX. A) kifejezetten jó eredményt ért el. Roland 15., Róbert pedig 9. lett, több aradi „elit iskolás” diákot is maga mögé utasítva. Gratulálunk nekik és csak jelezzük: jövőre újra OTI-zunk. Még szép, hogy!

(Több mint) 50 éves a videojáték

pdp1Senkit nem lepek meg, ha azt mondom, hogy szoktam videojátékokat játszani (nem kocka szinten, de szoktam). De lássuk, hogyan is indult el a videojátékok karrierje.

A hidegháború idején, konkrétan 1962-ben három diáknak jutott eszébe, hogy szórakoztató programot írjanak számítógépre. Így született meg a Spacewar, a videojátékok ősatyja. Martin Graetz, Wayne Witaenem és a Slug (Csiga) becenevű Steve Russel rajongtak EE Smith papírkötéses sci-fi regényeiért, ahol a hősök az űrbéli gonosztevőket üldözték az univerzumban. Ők valami olyasmit szerettek volna, ami megmutatja, mire képes a gép, ami minden alkalommal új élményt nyújt a felhasználónak, és amit élvezetes használni. Russel Alan Kotok segítségével fejlesztette tovább a játékot és az irányítást is egyszerűbbé tette az akkori PDP-1-es gépen. Nolan Busnhell (Steve Jobs exfőnöke) játéktermi verziót készített a játékból, amit Computer Space néven dobott piacra 1971-ben.

Azóta a technika rengeteget fejlődött, így ez a játék őskori leletnek számít a mai fiatalok számára. A videojátékok azonban egy feltörekvő „művészeti” ágat alkotnak, a fogyasztói kör egyre nagyobb és megérdemli, hogy foglalkozzunk vele.

Akit érdekel a téma, az bővebben ITT olvasgathat róla.

DataSPOT-látogatás

DataSPOT_latogatas_montazs_sav

Szeles, enyhén algoritmikus, integrált áramkörös reggelre ébredtek a 10. A-sok az aradi DataSPOT cég mikelakai székhelye előtt. (Jó, nem ott ébredtek fel, még szép, csak ott találkoztak, lelkesen, izgatottan, és majdnem kielégítő létszámban.)

Király Zsolt és Pelle Róbert, a DataSPOT alapítói, cégvezetői várták a matinfós és természettudós csikyseket. (Igen, ők ketten is volt csikysek, ez nem kérdés.) Megtudtuk tőlük, hogy mindjárt az egyetem elvégzése után, 2008-ban vágtak bele a cégalapításba, s kezdetben a konkurens árakkal, később pedig a folyamatosan bővülő minőségi kínálattal érték el azt, hogy a magánvásárlók körében jelenleg már Arad legnépszerűbb informatikai cégének számítanak. (Ismétlem, ezt a céget /is/ egykori csikysek vezetik, csak hogy rögzítsük.) Jelenleg 20 alkalmazottat foglalkoztatnak, s az új eszközök eladása mellett kiterjedt szervízszolgáltatást is nyújtanak, lényegében mindenféle elektronikai eszköztípusra, alkatrészre. (Porszívót azért ne vigyünk hozzájuk, mondta Robi, mert azt azért nem…)

Zsolt elsősorban az értékesítéssel és a menedzsmenttel foglalkozik, Robi pedig a javító műhely irányítója. Ott (a műhelyben) gyakorlati bemutatót is láthattak a csikysek arról, hogy milyen mérőműszerekkel, tervrajzokkal, módszerekkel lehet egy alaplap vagy egyéb eszköz hibáját meglelni. Külön érdekességet jelentett a kiszereléskor felszabaduló mérgező gázokat elszívó berendezés próbája, amelynek során rövid időre vákuumkamrába záródott a lelkes (és enyhén megszeppent) csoport. De azért épségben kiszabadultunk, sőt Beatrix mindjárt fel is lendítette a cég forgalmát egy hibás táblagép javíttatásával.

Még tovább is szívesen hallgattuk volna a vendéglátók magyarázatát, de igyekezni kellett vissza az iskolába, az Iskola másként további szerdai programjaira. Futva hagytuk el a helyszínt, egyrészt a sietség, másrészt az időközben súlyosan eleredő eső miatt. De ígérjük, hogy ha lehet, más csoporttal is visszatérünk még, de vissza ám! 🙂 

Eközben az infolaborban

Info_Mathe_KarollyalZajlanak az Iskola másként hét eseményei, de a sok kirándulás, fitnesszezés, laza kémiakísérletek közben mások (mármint az infósok) komoly dolgokkal is foglalkoznak. Bizony.

Kedden, április 8-án a 9., a 10. és (részben) a 11. A osztályosok több szakirányú tevékenységen is részt vettek. Előbb a legifjabb matek-infós generációval képszerkesztést tanultunk ingyenes online program (a pixlr) segítségével.

Ezután Máthé Károly, az aradi Systronics cég informatikusa tartott biztonságtechnikai fejtágítót előbb a 9. A-sok, majd pedig a 10. A–11. A vegyes csapat számára. Vendégünktől megtudhattuk, többek között, hogy a vírusfertőzések tekintetében nincs abszolút biztos operációs rendszer, sem abszolút biztos antivírus program. Legjobb védekezés a réteges védekezés, azaz: naprakészen (vagy, akár órára készen) frissített antivírus + megfelelően beállított (ja, és bekapcsolt…) tűzfal + helyes felhasználói szokások (azaz biztonságos weblapok látogatása, letöltés utáni ellenőrzés, jól beállított felhasználói jogok és hálózati komponensek stb.). Ha mindez együtt adott, akkor a szerencsétlen vírusoknak felkopik majd az álluk, és nagy valószínűséggel munkanélküli segélyért állnak majd sorba. (Jó, ez nem hangzott el így, de lényegében igaz.)

11 órától pedig, levezetésként, a vegyes 10. A–11. A csoporttal hangvágást tanultunk az ingyenesen letölthető Gwave program segítségével.

Remélem, nem is, biztos vagyok benne, hogy hasznos időtöltést jelentettek ezek az órák a kockafe… bocsánat, a reálosok számára. Ugye? 

Feladatkörök egy Sigur.Info-órán

 

Toth Evelyn

Az én feladatom a Sigur.Info-órákon az internet hasznos szolgáltatásainak, illetve veszélyeinek általános bemutatása.
Ezeken az órákon számtalan pozitív tapasztalatot szerzek, hiszen amellett, hogy felhívom a diákok figyelmét a különböző veszélyekre, megmutatom nekik azt, hogy minden veszélyt el is lehet kerülni.
Ehhez mindössze annyi szükséges, hogy akárcsak a valóságban, úgy a virtuális világban is minden cselekedetünket alaposan átgondoljuk.

 

Nagy Attila-Sándor

Én a jelszavak témáját ismertetem és vitatom meg a diákokkal. A jelszavak használata az adatvédelem és a biztonságos internetezés egyik fontos láncszeme.
Személyes tapasztalatom alapján a diákságban még nem tudatosult a biztonságos internetezés fogalma. Ennek egyik oka, hogy nem tájékozódnak erről megfelelőképpen, illetve nem veszik komolyan a látott, hallott, tanult információkat. Fontos, hogy a fiatalok rájöjjenek arra, hogy az internet (is) egy olyan eszköz, amelyet lehet jó vagy rossz célokra használni.
Érdekes tapasztalat, hogy az általános iskolás diákok közül inkább az V–VI. osztályosok mutatnak nagyobb érdeklődést a téma iránt, ők az aktívabbak, őszintébbek a Sigur.Info órákon.
––––––––––
A beszámoló teljes szövege itt érhető el.

 

Moroz Annamária

A közösségi oldalak veszélyeire hívom fel mindazok figyelmét, akik aktívan használják ezeket, megfeledkezve a személyes adataik biztonságáról.
Az eddigi órákon azt tapasztaltam, hogy a diákok többsége már aktív felhasználó valamilyen közösségi oldalon, még azok is, akik nem töltötték be a regisztráláshoz szükséges hivatalos korhatárt, vagyis a 13. életévüket.
A diákok többségénél látni az érdeklődést, felcsillan a szemük, viszont vannak olyanok is, akik inkább meghúzzák magukat, talán éppen azért, mert nagyon is érintettek a témában.
Ami engem és a csapatot illeti, az elmúlt iskolaévben teljesen egymásra hangolódtunk. Szinte már egymás gondolatait is tudjuk, ezért hajlamosak vagyunk egymás szavába vágni, helyesbíteni, kiegészíteni. A csapattársaimmal egyetértünk abban, hogy amióta bekapcsolódtunk a Sigur.Info programba, megnőtt az önbizalmunk, könnyebben küzdjük le a lámpalázt és sokat fejlődött a beszédkészségünk is. Mindez számunkra egy sikerélmény s egy élettapasztalat.
––––––––––
A beszámoló teljes szövege itt érhető el.

 

Mester Roland

Én a közösségi oldalak (szebbik) arcát mutatom be. A diákokat nagyon érdekli ez a téma, mivel rengetegen használják ezeket az oldalakat. Az iskolánkban a legtöbben a Facebook-ra és/vagy a Hi5-ra regisztráltak.
A második téma, amivel az órákon foglalkozom, az a játékfüggőség, ami, sajnos, komoly gondot okoz a mai fiatalság körében.
Számomra hatalmas élmény ez a program, mert itt létrejön a diák-diák párbeszéd, és nem (csak) a tanár mondja el a dolgokat, hanem mi, sigur.infós diákok is egy kicsit tanárnak érezhetjük magunkat. Hatalmas érzés az, amikor egyszerre 20-30 diák odafigyel rád, meghallgat, kérdez, és te válaszolsz nekik, jótanácsot próbálsz adni.
Saját magamon is észrevettem, hogy változtak az internetes szokásaim, amióta a programban részt veszek. Jobban odafigyelek a biztonsági kérdésekre és kevésbé ragad magával az internet (gondolok itt az on-line játékokra is).

 

Ilona János

Feladatom a Sigur.Info program rövid ismertetése, illetve, a vidéki kiszállások alkalmával az iskola és a kollégium képes bemutatása, rövid „reklámozása”.
Hasznosnak ítélem meg az eddigi tevékenységeket. A csapattagokkal együtt folyamatosan alakítjuk, csiszoljuk a Sigur.Info-órák szerkezetét, nagy hangsúlyt fektetünk a diákokkal való hatékony kommunikációra, a párbeszédre, s együtt összegezzük, értékeljük a tapasztalatokat. Az új iskolaévben már a korábbi tapasztalatok birtokában fogunk változtatni a foglalkozások menetén.
Pozitív visszajelzéseket kapunk mind a diákoktól, mind a tanároktól, osztályfőnököktől. A szülőkkel való kapcsolatteremtés érdekében a szülői értekezletekre is el szeretnénk jutni.
Számomra is hatalmas élmény a kis csapattal való közös munka. Együtt örülünk, ha érdeklődést, s együtt bosszankodunk, ha közönyt tapasztalunk. Egyvalamiben versengünk csak: a fiatalos lendületben! 😀

Internetezz biztonságban! Miről szól ez?

Előhang
Számítógépezünk, internetezünk. Elég sokszor, elég sokat.
Weblapról weblapra ugrálunk, sokféle helyre bekukkantunk, regisztrálunk, letöltünk, feltöltünk, csettelünk, fórumozunk, zenét hallgatunk, filmet nézünk, játszunk. Játszunk. Játszunk.
A közösségi oldalakat is buzgón látogatjuk, még akkor is, ha életkorunk alapján (13 év alatt) ez tilos volna. Fészbúkolunk, hájfájvozunk, netlogolunk, iwivezünk, és közben néha még az adataink biztonságára is ügyelünk. Néha. De ha csak néha, az nem elég. Mert akkor sűrűn lesz gondunk. Márpedig a tapasztalatok és felmérések szerint a gondok száma és súlyossági foka is növekedőben van. Ezért foglalkoznunk kell velük, az iskolán belül is. Főleg ott!

A program bemutatása
Az Európai Bizottság által 2004-ben elindított Safer Internet Plus program elsődleges célja az internet használatának – különösen a gyermekek számára való – biztonságosabbá tétele.
További fontos cél a jogellenes tartalmak, valamint az olyan káros viselkedésformák elleni hatékony küzdelem, mint a zaklatás vagy a bizalmaskodás. A program lebonyolításában kormányhivatalok, minisztériumok, a rendőrség illetékes szervei, jelentősebb szolgáltatók, szoftvercégek és számos érintett vállalat is közreműködnek.
Az európai projekt részeként 2007-ben Romániában is elindították a Sigur.Info programot. Ennek országos irányító szervezetei: Organizaţia Salvaţi Copiii, Positive Media, Focus – Centrul Român pentru Copii Dispăruţi şi Exploataţi Sexual.

   Tovább…