Gőzerővel készülnek a szalagavatón való fellépésükre a kollégiumi néptáncosok. (Pontosítsunk: az iskolai néptánccsoport többségében kollégista tagjai.) Akárcsak a korábbi években, most is kedd délután 5-től próbálnak Sztankó Károly békéscsabai koreográfus, néprajzkutató irányításával. Marosszéki legényest és forgóst gyakorolnak, ez lesz a végzősök szalagavató ünnepségének nyitó száma.
A próba szünetében Szlávik Nóra XI. A osztályos tanulót kérdezgettem, aki már 4 éve táncol.
– Milyen sűrűn táncolsz?
Sz. N.: – Minden héten két táncpróbán veszek részt, kedden a Csikyben és pénteken Simonyifalván. Nyáron szinte minden hétvégén van fellépésünk, s ezt élvezzük is.
– Annak idején miért a néptáncot választottad?
Sz. N.: – Szeretem és tisztelem a hagyományokat, ebben édesanyám példáját követem.
– Szerinted miért fontos, hogy legalább alapszinten mindenki tudjon táncolni?
Sz. N.: – Talán mert ez is a szórakozás része.
