Umberto Eco A rózsa neve című, középkorban játszódó krimijének fontos helyszíne a könyvtár és a szkriptórium. Ez utóbbi másolóműhelyt jelent, és itt készültek a kódexek. Egy ilyen kódexről a következőket olvashatjuk a regényben:
„A legfinomabb vellumból, minden pergamenek királyából készült hártyák voltak ezek, az utolsó még az asztalhoz erősítve feszült. A művész keze csak nemrég dörgölte habkővel, puhította krétával, simította simítóvassal, s vékony tűvel épp beszurkálta szélein a vonalakat vezetni hivatott, picinyke pontokat. A fél lap már teleíródott, s a szerzetes a lapszéli figurák fölvázolásához látott épp hozzá. A többi lap ellenben már elkészült, s láttukra belőlem is és Vilmosból is ámult kiáltás tört fel ellenállhatatlanul. (…) Emitt L betűt formált egy hajlós iniciálé, s a talpából sárkány bújt elő, amott egy nagy V-ből, mely a verba szónak volt első betűje, szőlőtőkéből indázó hajtás, ezernyi hurokba tekergő kígyó született, s abból is újabbak és újabbak, s az indázásuk szőlőleveleket és virágernyőket rajzolt.”
Egy kódex elkészítése több évig tartó munka volt, az eredmény pedig igazi műalkotás lett, amelynek értéke felbecsülhetetlen.
A 9. C osztály tanulói, ha nem is éveken keresztül, de nagy gonddal dolgoztak kódexlapjaikon, s az elkészült alkotások méltóak arra, hogy ne egy fiókba rejtsük őket, hanem minél többeknek megmutassuk azokat. Reméljük, mindenki tetszését elnyerik.
