Emlékek a tornateremből

Trăncău Alice vagyok, most fejeztem be a VII. osztályt. Korábban ritmikus gimnasztikát sportoltam, ami valójában arról szól, hogy koreográfiákat adunk elő zenére és amikor elérjük a megfelelő kort, akkor valamilyen tornaeszközzel (szalag, kötél, hulahopp karika, labda, buzogány) folytatjuk tovább. Ezt csapatban vagy egyéniben is lehet végezni.

6 évesen indultam útnak ezen a pályán, és 6 év alatt nagyon sok élménnyel és tudással gazdagodtam. Számos országban vettem részt versenyeken és nagyon sok jeles tornásszal hozott össze a sors. A legtöbb versenyem Bukarestben volt, azonkívül Konstancán, Brassóban, Ploiești-en, Temesváron, Nagyváradon, illetve külföldön.

A legfontosabb eredményeim:

  • I. helyezés a 2015-ös bajnokságon, Ploiești-en, csapattal
  • I. helyezés 2017-ben, a Románia Kupán, Bukarestben, csapattal
  • II. helyezés egyéniben, 2016-ban, Novi Sad-on (Szerbia)

Másfél éve hagytam ebbe ezt a sportot, de sok szép emlék jut eszembe, ha visszagondolok arra a 6 évre, amit a tornateremben töltöttem. Rengeteg eseményről és programról mondtam le, hogy ott lehessek a versenyeken. Naponta 4-5, olykor 6 órát edzettem. Az elején még nem számított ez, de a vége felé kissé már belefáradtam.

Voltak jó és rossz pillanatok is, de valószínűleg az ott szerzett barátok segítségével tudtam átvészelni ezt a 6 évet. A csapat olyan volt nekem, mint a második családom, ugyanis minden nap velük voltam. Magát a sportot is nagyon szerettem, és az első 5 évben tényleg minden tőlem telhetőt beleadtam. A végén mégis úgy döntöttem, hogy már nem szeretném tovább csinálni, mert egyre nehezebbnek tűnt.

Hálás vagyok, hogy ennyi évig ott lehettem és szép emlékekkel gazdagodhattam.