Hódmezővásárhelyi diákok a Csikyben

hodmezovasarhelyrol-0 A magyarországi Határtalanul program keretén belül április 12-én, csütörtökön iskolánkba látogatott egy hódmezővásárhelyi diákokból és tanárokból álló 44 fős csapat.

A kirándulást lehetővé tevő pályázat célja, hogy minél több anyaországi gyermek megismerje a határontúli magyar diákokat. Hetedik osztályos diákokról lévén szó, iskolánk hetedikesei fogadták őket, osztályfőnökük irányítása alatt. Rövid műsorral készültünk az iskola dísztermében. Pálfi Kinga és Kiss Zsuzsanna Tóth Árpád Arad c. versét szavalta el, Spier Alexandra és Szilvia pedig egy Kormorán-dallal köszöntötte a vendégeket. Juhász Béla igazgató úr köszöntője után Olasz Angéla történelemtanár mesélt a Csiky Gergely Főgimnázium történelméről. Majd régi és újabb iskolai képeket vetítettünk, amelyek a Csiky mindennnapi életét tárták a vendégek elé.

Ezután mi is megismerhettük a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola és Óvoda életét, az ökológiai, sport és intenzív angol osztályukat. Majd a vendégdiákok egy kis ízelítőt adtak az István, a Király c. előadásukból.

A program csúcspontja azonban a közös faültetés volt. Hát igen… ökológiai osztály. Egy nagyon szép fűzfacsemete került az udvarra, annak a jelképeként, hogy itt jártak, és néhány hasznos órát tölthettünk el együtt. A fa tövébe egy eredeti hódmezővásárhelyi címerrel ellátott téglát helyeztünk, melléje pedig sok kis fakorongot, amelyekre a gyerekek filctollal ráírták a nevüket. A diákok megfigyelőkészségét és rátermettségét bizonyította az a feladat, amikor öt kérdésre kellett megadják, illetve megkeressék a választ. Mind a vendégek, mind a házigazdák remekül szerepeltek.

Ha Arad, akkor Szabadság-szobor. Ezt a vendégek is így gondolták. Következett tehát a koszorúzás, mécsesgyújtás és egy kis műsor a vértanúk emlékére. Persze, a Vesztőhely meglátogatása sem maradhatott ki, majd pedig Déva felé vették útjukat.

Rövid de hasznos volt az idő, amit együtt tölthettünk. A magyarországi diákok nem csak egy számukra új várost ismertek meg, hanem magukkal vitték az aradi gyerekek vendégszeretetét is. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy búcsúzáskor nagyon sok cím gazdát cserélt. Nekünk pedig itt maradt a fűzfa, emlékeztetőül a hódmezővásárhelyi diákokra és tanáraikra.

Köszönet az aradi diákoknak, akik a vakáció ellenére örömmel jöttek és segítettek a vendégek fogadásában. Biztos, hogy számukra sem volt hiábavaló az a néhány óra.

[Fotó: Ilona János]