Az egyik legígéretesebb progresszív rockzenekarnak tartották őket a 80-as évek elején. Aztán ilyen-olyan okok miatt – például, a jelentősebb befogadó közeg hiánya miatt – eltűntek a süllyesztőben. Koncerteket később is tartottak, de a kezdeti lendület elfogyott.

„A dalszövegek jól alkalmazkodtak az East elgondolkoztató, nem könnyű veretű muzsikájához: meditációk az élet különös játékairól, sokszor sötét és zavaros útvesztőjéről. Az Epilógus viszont a zenekar ars poeticáját fogalmazta meg: hitét az élet örök harmóniájában” (Pesti Műsor, 1980)

Ablakok – a legemlékezetesebb szám az együttes Hűség című 1982-es nagylemezéről.