Izgalom, könnyek, eredményhirdetés, kiértékelés

Eredmenyhirdetes_sav

A Pécskán elfogyasztott ebéd után a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának résztvevői visszatértek Aradra – azonban sokkal nyugtalanabbul, mint ahogy reggel elindultak. Mindenkin látszott az izgalom, a kíváncsiság, a feszültséget szinte érezni lehetett a levegőben. 

Délután 6 órakor már mindenki a Csiky Gergely Főgimnázium udvarán türelmetlenkedett, amikor végre megnyílt az iskola ajtaja és a diáksereg a hirdetőtábla felé tolongott, hogy az eredményeket megnézze.

Először nagy volt a hangzavar, majd lassan szinte néma csend lett az előtérben. Aztán voltak, akik örömükben szinte sikítva és nevetve, telefonnal a kezükben vágtattak ki az udvar felé, s volt, aki könnyeivel küszködve, szomorúan ballagott, valakinek sms-t írva.

Az eredmények megtekintése után a diákok visszatértek azokba az osztálytermekbe, ahol hétfőn még szorgosan dolgoztak a tételeken, mert következett a kiértékelés.

A fiatalabb korosztályoknál hangzott el, hogy „nem maguk az eredmények a fontosak, hanem olvasás, vagy akár írásgyakorlat által a versenyre való készülődés”. Volt olyan pedagógus, aki elismeréssel jelezte, hogy a diákok kreativitása által új megközelítéseket tanult tőlük.

Az ötödikeseket arra figyelmeztették, hogy figyelmesen olvassák el a kapott mesét, ne csak az elejére és a végére koncentráljanak.

A hetedik osztályosok egy része azt a hibát vétette, hogy összekeverte a monológot más szövegtípusokkal, amelyek szintén egyes szám első személyben íródnak, mint például az elbeszélő szöveg, vagy az élménybeszámoló.

A tizenegyedikes és a tizenkettedikes diákokat megdicsérték azért, ahogyan tömörítettek, kiemelték a lényeget, értelmezték a motívumokat, sőt egy végzős diák 10-es dolgozatát fel is olvasták.

A kiértékelést követően, még mindig vegyes érzelmekkel, de már jobban megnyugodva indultak vacsorázni a versenyzők és kísérő tanárok.

[Fotó: Bortoș Júlia, Ilona János]

« A 3 »