„Ha egy mód van rá, mindig elkerüljük a harcot…” – beszélgetés Si-hing Széll Gáborral

Wing_Tsun_kung_fu_Csiky_sav

A Wing Tsun kung-fu egy kínai eredetű harcművészeti rendszer, melyet egy apácanő hozott létre több száz évvel ezelőtt. (A kung-fu több száz ága közül ez az egyetlen, melyet nő alapított.) Közelharci technikái révén a Wing Tsun Kung-Fu esélyt ad a gyengébbeknek is egy szabad küzdelem során. Jelenleg ez a legnépszerűbb kung-fu stílus a világon. A Wing Tsun Association szervezet 65 országban van jelen és több, mint 1 millió tagot számlál.

Október 26-án, vasárnap Si-hing Széll Gábor (Si-fu Máday Norbert Kelet-európai főinstruktor helyettese) egy szeminárium erejéig Aradra, a Csiky tornatermébe látogatott, ahol fokozati vizsgákra is sor került. (E cikk megjelenésekor még tart a rendezvény.) Széll Gáborral a szeminárium kezdete előtt beszélgettünk. (Megjegyzés: a Si-hing tiszteletbeli megszólítás idősebb fivért, a Si-fu pedig tanítót, apát jelent.)

« A 3 »

– Pontosan milyen tevékenységek zajlanak a mai szemináriumon?
– Minden hónap utolsó vasárnapján Aradon vagyok, itt, a főgimnáziumban, és az aradi és temesvári diákoknak tartok továbbképzést. Ősszel és tavasszal pedig egy-egy napon szemináriumot is tartok. Négyórás gyakorlati, majd kb. félórás-órás elméleti képzés folyik, utána pedig vizsgákat tehetnek le a gyakorlók különböző fokozatokra: a kezdők első fokozatra, a haladók pedig el egészen a tizedik-tizenkettedik fokozatig. Ilyenkor számot adnak a tudásukról, arról, hogy az eltelt fél évben mit sajátítottak el, milyen szinten vannak és mik a hiányosságok. A képzés személyre szabott, hiszen nem ugyanazt várjuk el a vizsgán egy hatéves gyermektől mint egy tizennyolc éves fiatalembertől, vagy egy hatvanéves hölgytől. Mindenkit magához képest tanítunk és vizsgáztatunk.

– Az említett tanulói fokozatok nyilván nem ugyanazok, mint a mesterfokozatok. Ha jól tudom, Ön jelenleg a 8., Si-fu Máday Norbert pedig a 9. mesterfokozattal rendelkezik. Hogyan lehet elérni egy-egy újabb mesterfokozatot, és milyen minőségi változást jelent az a saját harcművész előmenetelében?
– A tanulás elhatározás kérdése. Kevés kivétellel bárki elkezdheti és gyakorolhatja a Wing Tsun kung-fut. Nem az a fontos, hogy valaki milyen erős, milyen gyors, milyen a távolság- és tempóérzéke, sokkal fontosabb, hogy legyen türelmes, kitartó, szorgalmas, és legyen tisztelettudó. Egy küzdősportban az ellenféllel harcolunk. A harcművészetekben azonban mindig saját magunkkal harcolunk. Mi vagyunk a saját legnagyobb ellenfelünk. Tisztelni kell a stílust, a rendszert, a mestereket, egymást, a tanuló társakat, meg kell tanulni elfogadni a másik embert. A győzelem egy relatív dolog. Ha saját magamat le tudom győzni, a saját lustaságomat, trehányságomat, az sokkal többet ér. Éppen ezért nem csak a Wing Tsun önvédelmi értéke, hanem a jellemformáló és közösségfejlesztő ereje is nagyon nagy. Ez nem véletlenül egy kung-fu család, ezt nem csak úgy mondjuk. Ebben a közösségben példa értékű mesterektől és mesterekkel tanulhatunk, összetartunk, segítjük egymást. Tíz mesteri fokozat van, ami elérhető: a Hong Kongban élő nagymesterünknek Leung Tingnek van 10. fokozata, az én nagymesteremnek, Máday Norbertnek van 9., s ezt követően jövök én 8. fokozattal. A 11. fokozatot akkor kaphatja meg valaki, ha visszavonul, a 12.-et pedig csak posztumusz adják ki, ezzel is jelezve, hogy tökéletes tudás nincs, csak tökéletes szándék. Amíg az ember él, mindig tanulhat újabb és újabb dolgokat.

Az Ön bemutatkozó oldalán olvastam, hogy a szövetségen belül a fegyveres erők képzését is irányítja. Mit jelent ez?
– Én tartalékos katona vagyok, rendészeti iskolán tanítok, és mivel a Wing Tsun kung-fu egy rendkívül egyszerű, gyors és hatékony stílus, már a 90-es évek eleje óta nagyon sok diákom volt, aki katonaként, rendőrként, börtönőrként, vám- és pénzügyőrként, közterületfelügyelőként stb. dolgozik. És mivel a Kelet-európai Wing Tsun Szövetségbe tartozik Magyarországon kívül Lengyelország, Románia, Litvánia, Lettország, Észtország, Oroszország, Horvátország, így lengyel és litván különleges szolgálatoknál is tartottam képzést, de több alkalommal vendégül láttunk már romániai rendőröket is. 

– A debreceni Wing Tsun Egyesület honlapján olvasható iskolai szabályok mindegyike a tiszteletre, fegyelemre és szorgalomra biztat. A 12. szabály pedig így szól: „A tanult technikákat csak szükség esetén használja a rászorulók és önmaga védelmében.” Eszerint sportversenyeken nem is szokták használni a tanult technikákat? Hol, hogyan tudják akkor bemutatni a tanítványok a megszerzett tudást?
– A Wing Tsun kung-fuban nincs verseny, nem is volt soha. 350 évvel ezelőtt azért dolgozták ki a kínai papok és apácák, hogy a megszálló katonák és a rablók ellen meg tudják védeni magukat és a kolostorok lakóit. Aki Wing Tsunozik, az foglalkozásokon, szemináriumokon vesz részt, vizsgákat tehet le, és ott látja, hogy mit ér a tudása. A Wing Tsun egy fegyver. Fontos, hogy megtanítsuk az embereket ezzel élni, de nem visszaélni. A kung-fu évszázadokon át a béke eszköze volt, soha nem a háborúé. Egy kung-fu mester tisztában van azzal, hogy mit tud, de nem fogja azt használni, ahogyan egy jó karatemester sem használja ok nélkül a tudását, hiszen a tudása egy pusztító fegyver. Ha megüt valakit, attól az edzőtársának semmi baja nem lesz, de az utcán egy átlagember belehalhat.

– Került már olyan helyzetbe, hogy használnia kellett a tudását a saját vagy más valaki védelmében?
– Sajnos, igen, volt már ilyen helyzet. Oktatóként és a munkámból kifolyólag is ért már támadás, de nem örülök az ilyennek. Egy utcai harcból nem lehet jól kikerülni. Az ellenfél akkor támad, ha bízik, hogy túlerőben van. A támadó választja meg a helyszínt, az időpontot, a módszert, az eszközöket, tehát mindig ő az erősebb, vagy annak hiszi magát. Egy ilyen szituációban, amikor én vagyok a gyengébb, a kiszolgáltatott, ha győzni akarok, akkor nagyon komolyan meg kell sebeznem őt, vagy őket, ha többen vannak. És az nem egészséges dolog. Ha pedig veszítek, az megint nem jó nekem, mert nagyon komoly sérüléseket szenvedhetek. Az embernek a lelkével is el kell számolnia, ha valakit komolyan megsebez, hiszen a megsebzettnek is van családja, ő is egy ember. Ha egy mód van rá, mindig elkerüljük a harcot.

–  Körülbelül hat éve zajlik az aradi és temesvári érdeklődők, köztük számos csikys diák Wing Tsun kung-fu oktatása iskolánkban, Barta Róbert (a Csiky volt tanítványa), illetve jelenleg Condoros Norbert vezetésével. Négy éve, a Harcművészek a határon túliakért program keretében minden tavasszal egy-egy autóbusznyi csikys utazhat Budapestre, hogy más, határon túli társaikkal együtt ingyenes kung-fu képzésen, illetve történelmi tevékenységeken vegyenek részt. Miért érezték fontosnak ezt a nyitást a sportágon és a határon kívüliek felé?
– Májusban, a gyermeknap közelében szoktunk vendégül látni erdélyi, felvidéki, kárpátaljai gyermekeket, akik talán első alkalommal látogatnak Budapestre. A dr. Simicskó István védnökségével lezajló program keretében elvisszük őket a Parlamentbe, a Hadtörténeti Múzeumba, illetve néhány óra erejéig neves magyar sportolók – Furkó Kálmán karatemester, Pézsa Tibor olimpiai bajnok kardvívó, Máday Norbert kung-fu nagymester – tartanak nekik bemutatót. Egyetlen nap alatt sok mindent nem lehet megtanulni, de már az is fontos, hogy jól érzik magukat a gyermekek, barátságok szövődnek közöttük, hasznosan töltik el azt az időt. Mi ezt tudjuk nekik adni, és szeretettel adjuk!