A Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesület Életmese címmel pályázatot hirdet igaz családi történetek, történetcsokrok megírására, műfaji kötöttség nélkül.
Tovább…
December 14-e nagy nap volt számomra és Szabó Péter Patrik számára. Magyarországról eljött hozzánk Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, illetve dr. Sándor Tamás, a munkatársa, hogy átadják a Csodasarkot, a Miénk a város díját. A Miénk a város egy virtuális verseny, amelyben több héten keresztül kell különböző feladatokat megoldani.
A versenyfeladatokat kevesen oldották végig, de én és néhány iskolatársam (Patrik, Tamás és Anna) kitartóak voltunk és nem eredménytelenül. Mind a négyen abban a tudatban versenyeztünk, hogy ha nyerünk, az iskolának nyerjük a Csodasarkot. A nyeremény egy-egy focilabdából, könyvekből, kártyajátékokból, társasjátékokból, kosárlabdából, illetve kosárlabda-palánkból állt.
Reméljük, jövőre ti is velünk versenyeztek. Itt: http://mienkavaros.hu/.
Rudolf Barnabás
László Andrea Beáta (IX. A)
Nagyon szeretek néptáncolni és zenét hallgatni. Először nem jelentkeztem gólyának, de most rájöttem, hogy egyszer van ilyen az ember életében, és ha most kihagyom, nem lesz máskor ilyen lehetőségem. Remélem, nem fogom megbánni.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Tamás István (IX. A)
Isti vagyok, hellósztok!
Idén legyek én a trónfosztó.
A IX. A matek-infó szakra járok,
Ahol ritka jó arcok a srácok.
Még nem ismertek, de várj,
Hidd el édes vagyok, mint a lekvár.
Poénokat is mondok olykor,
De az időzítés mindig jókor.
A suli a gólyabáltól hangos,
Verseng a sok furfangos.
Ígérem, velem boldogabb az élet,
Mellettem téged bánat sosem érhet.
Az ígéret csak gyenge nektár,
De nincs ennél jobb reklám.
Szóval, kérlek szavazz rám,
Mosolyra fakasztom majd a szád.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Păcurar Bianka (IX. A)
A becenevem Bia, vagy Kispăcurar. Imádok sütni és beszélni. Legfőbb tulajdonságaim közé tartozik a makacsság és a túl sok önbizalom. Beszélőkém ritkán van csukva, ezért az emberek idegeire is tudok menni. Azért jelentkeztem a gólyabálra, mivel V. osztályos korom óta erről álmodom. Nem azért jelentkeztem elsősorban, hogy nyerjek, de ez is benne van a pakliban. Nem tartom magam visszafogottnak. Nem sok ember kedvence vagyok, dehát nem lehetsz mindenki kedvence. Velem nem a legjobb vitázni, hacsak nem unatkozol vagy nagyon sok szabadidővel rendelkező ember vagy.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Kása Katalin Fruzsina (IX. A)
Nagyon vártam már, hogy gólya lehessek, mert azt hallottam, nagyon jó szórakozás ez. Mindig mosolygó és könnyen barátkozó vagyok. Imádom a néptáncot és a fantasy könyveket.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Spir Rebeka Petra (IX. A)
Bár a tanulás mellett nem sok időm jut egyéb tevékenységekre, de a szabadidőmet szívesen töltöm a természetben, szeretek túrázni és új dolgokat felfedezni. Emellett megszállott könyvmoly vagyok, akármilyen akciódús kortárs könyvet szívesen olvasok. Azért jelentkeztem a gólyabálra, mert szeretnék több időt tölteni az új osztálytársaimmal, emlékeket szerezni, és úgy gondolom, hogy ez egy felejthetetlen élmény, amelynek csak kilencedikben lehetünk részesei. Márpedig nem gyakran kilencedikes az ember.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Rudolf Gábriel (IX. A)
Nagyon szeretek focizni, biciklizni, és a barátaimmal tölteni a szabadidőt.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Pol Norbert Márk (IX. C)
Szeretek focizni, biciklizni és kosarazni. Azért jelentkeztem a gólyabálra, mert sokan javasolták és mert érdekesnek tűnik.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Miklós Márk (IX. C)
Kisiratosról jöttem. Nagyon szeretek focizni és zenét hallgatni.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Lantos Nándor Krisztián (IX. C)
Zimándújfalun élek. Hobbim a néptánc és a telefon nyomkodása. Könnyen barátkozom. Célom, hogy minél több barátom legyen. Azért jelentkeztem gólyának, mert úgy hallottam, jó buli, és nehogy már más legyen a barátnőm párja.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Kocsis Norbert (IX. C)
15 éves vagyok, és van egy kisebb testvérem, aki harmadikos. Szeretek biciklizni, autót vezetni és kutyát sétáltatni.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Kecskés Tamás Attila (IX. A)
Nagyon szeretek néptáncolni, bulizni, hülyülni a haverokkal. Hobbim a foci és a néptánc. Azért jelentkeztem a gólyabálra, mert imádok új dolgokat kipróbálni, és ezalatt egy jót szórakozni. :))
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Godó Márk (IX. A)
A Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskolából jöttem. Hobbim a sportolás, ezen belül leginkább a kosárlabda és a foci, illetve a néptánc. Szeretek a barátaimmal lenni és velük bulizni.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Bacoş Alex Zoltán (IX. A)
Kedves, hamar barátkozó gyerek vagyok. Sokat sportolok, legfőképpen kosarazok. Azért jelentkeztem a gólyabálra, mert szeretek új dolgokat kipróbálni, és új barátokat akartam szerezni.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Andó Áron Benedek (IX. A)
A Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskolából jöttem. 10 éve néptáncolok, imádom a sportot és majdnem minden táncot szeretek. Szeretek részt venni dolgokban és nem szeretem félbehagyni, amit elkezdtem.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Strifler Annamária (IX. C)
14 éves vagyok. Kedvenc hobbim a rajzolás és az olvasás. Nagyon szeretek sportolni, legfőképpen kosarazni.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Naschauer Kinga Beatrix (IX. A)
A korábbi gólyák mind azt mondták, hogy a gólyabálra jelentkezni kell! Ezt én sem bántam meg. Hobbijaim közé sorolhatom a teniszezést és a riporterkedést. Szeretek mosolyogni és másokat is megmosolyogtatni. Vigyázz, a jókedvem ragályos!
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Nagy Edina (IX. B)
A Kisiratosi Általános Iskolában tanultam és azért választottam a Csikyt, mert magyar suli. A turizmus szakot pedig azért, mert sok itt az érdekesség.
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Andó Réka (IX. C)
Szeretem a horrorfilmeket, szabadidőmben rajzolok, énekelek vagy főzök.
Ja, és persze imádom a csokit!
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Halai Annamária (IX. B)
Kisiratosról jöttem. A kedvenc időtöltésem a sütés. Azért választottam a turizmus szakot, mert cukrász szeretnék lenni!
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Danok Laura Betty (IX. B)
Kisiratosi vagyok, de már Aradon lakom. A szabadidőmet zenehallgatással töltöm. A kedvenc színem a fekete és a fehér. Azért választottam a turizmus szakot, mert pincér szeretnék lenni!!! 😀
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Nagy Dorottya (IX. C)
Nem szeretem, ha Dórinak becéznek. Lassan már hat éve koptatom a Csiky padjait. Első osztály óta néptáncolok. Négy évig a Százszorszép színjátszó csoport tagja voltam. Szeretek táncolni és énekelni, valamint imádok kirándulni és a barátaimmal lógni!
[Fotó: Bacsilla Sándor]
Schneider Tibor szerkesztő, operatőr, rendező, vágó
[Fotó: Ilona János]
Szerencsére, no meg nagy örömömre bejutottam a temesvári orvosi egyetemre. Első egyetemi napom érdekesen indult, mert alapból egy fél órát kínlódtam a bentlakási szobám ajtajával, mivel az egyértelműen nem működött.
Enyhe késéssel (szégyenemre) végül odaértem az egyetem főépületébe, amelynek dísztermébe nem fértünk már be, így eléggé rövidre sikeredett az évnyitó (számomra és a többi társam számára is, akik megunták az udvaron való ücsörgést az esős időben esernyővel vagy akár nélküle).
Leszámítva a temesvári végtelenbe nyúló dugókat és az oda-vissza rohangálást egyik épületből a másikba a kurzusok és labormunkák miatt, minden nagyon jó, a város, a közösség, maga az egyetemi élet.
Első éves (harmadhetes) egyetemistaként mindenkit, aki az egészségügyben szeretne dolgozni bíztatom, hogy válassza Temesvárt… de lehet, hogy rövid időn belül nem így fogom gondolni a dolgokat. Kérdezzetek az első szesszió után!
(Păcurar Ariana, Temesvár, Victor Babeş Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, Orvosi Kar, Balneofiziokinetoterápia és orvosi felépülés szak)
Az első napon egyből óráink voltak, 9–13-ig digitális képszerkesztés. Röviden bemutatták az egyetemet s a karunkat, majd miután körbevezettek a különböző termekben s a könyvtárban, megkaptuk az első csoportos feladatunkat, az óra végén pedig még házi feladatot is, egy kompozíciós gyakorlat formájában. Egy óra szünet után, mialatt enni alig jutott időnk, visszatértünk az egyetemre és Újvárosi László tanár úr bevezetett minket a tervezőgrafika rejtelmeibe, már amennyi az első két órába belefért.
Bár elég fáradtan fekszek majd le, de érdekesnek találtam az órákat, máris sok új dolgot tanultam, pl. milyen volt a fényképezőgép előde (camera obscura, skatulya), a tanárok jó benyomást keltettek, tapasztaltnak tűnnek, s már dolgozunk is egy pályázaton. Az első nap fárasztó volt ugyan, de mindenképp pozitív élményként őrzöm meg, s biztos, hogy a péntekünk még fárasztóbb lesz, hiszen reggel nyolctól este nyolcig művészeti anatómia óránk lesz.
(Simpf Erika, Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad, Képzőművészeti Kar, Reklámgrafika szak)
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi karán hétfőn 10 órakor rendezték meg az ünnepélyes tanévnyitót, amin Héjja Szabolcs, a BÁV Románia ügyvezető igazgatója tartott előadást az elsőéveseknek, majd bemutatkoztak leendő tanáraink is, illetve tanácsokat osztott az újaknak a kar igazgató asszonya, dr. Dézsi-Benyovszki Annamária.
Az első benyomásaim az egyetemről, a bentlakásról és magáról a városról összességében pozitívak, tetszik az itteni nyüzsgő élet (de egyben hiányzik Arad nyugodt légköre), a szinte végtelen szórakozási lehetőség és a kihívás, hogy felfedezzem Erdély szívének városát (erre könnyen alkalmam is volt, amikor véletlenül két megállóval később szálltam le a buszról :D).
A szobatársakkal szerencsére jól kijövök, hiszen pont úgy hozta a szerencse, hogy mindannyian magyarok vagyunk, s remélem, hogy a kezdeti jó kapcsolatunk a jövőben is megmarad.
(Sipos Szilárd, kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar, Marketing szak)
Sipos Szilárd videoblogot is indított kolozsvári élményeiről. Az első kisfilmjét alább tekinthetjük meg.
Szegeden már 4 hete megkezdődött a tanítás, de visszaemlékezve az első napomra talán annyi lenne, hogy:
Reggel borús idő volt és nem is tudtam biztosan, hogy melyik épületben lesznek az óráim, de a kollégiumi szinttársaim felajánlották, hogy elkísérnek, aminek nagyon örültem. A sárga villamoson rengetegen voltak és ahogy kinéztem az ablakon, idegennek éreztem a várost, mert semmi ismerőset nem találtam. Az egyetem épülete hatalmas volt, de egyből megtetszettek a boltívek, faragott padok, automata függönyök, még a hat óriási tábla is. A tanárok az első órákon elmondták a követelményrendszert, a lineáris algebra tanárnő kicsit rám is ijesztett, ahogyan kijelentette, hogy az a bizonyítás, amelynek 0,001 %-a hiányzik, már semmit sem ér. Visszatérve az osztályra, összesen 30-an vagyunk, ami egyetemen egy kis létszámnak számít, úgyhogy viszonylag gyorsan összeismerkedtünk. A hazaúton természetesen már meg is áztam az első napomon.
(Juhász Dóra, Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Matematika alapszak)
Az első nap nagyon rossz volt, mivel senkit sem ismertem, ráadásul az évnyitóm nem is az egyetemen volt, hanem az Ifjúsági Házban, fogalmam sem volt, merre kell menni, hol található meg, végül két órával hamarabb indultam és épphogy időben odaértem.
A megnyitó amúgy érdekes volt, mivel három-négy cég vezetője is ott volt, és elmondták, hogy nagyon várják, hogy közreműködhessenek velünk a második évtől kezdve. Aztán bejelentették, hogy 16:00 órától tartunk két kurzust, de két óra várakozás után kiderült, hogy egész héten nem lesz megtartva sem a kurzus, sem a labor az adott tantárgyból.
Második nap máris lemaradtam egy laborról, mivel az órarend már első nap változott és senki nem tájékoztatott róla, az egyetem honlapján sem volt fenn, csupán másnap reggel függesztették ki. Utána viszont összebarátkoztam néhány idősebb diákkal, akik eligazítottak mindenben és nagyon segítőkészek voltak.
Kemény hét volt, mivel már az első matek kurzuson 10 oldalt írtunk, és minden kurzust, szemináriumot és laborgyakorlatot megtartottunk, míg más karokon első héten inkább csak a városban sétálgattak. Várom a második hetet, mivel most már ismerek minden termet, tudom, hogy mikor kell elindulnom, nem kell mindenhová órákkal előtte útnak induljak.
Nagyon jó élmény megtapasztalni azt, hogy magamra vagyok utalva és saját magam kell hogy gondoskodjak mindenről. Addig volt nehéz, ameddig megtanultam a városban tájékozódni. Az évfolyamtársaimmal még elég keveset beszéltem, inkább az idősebbeket kérdezgettem, mivel ők telefonszámmal vagy máshogy is segíteni tudnak bármelyik tanárral, az órarenddel, vagy a termekkel kapcsolatban.
(Drăgan Patrik, Temesvári Műszaki Főiskola, Automatizálás és Számítógépek Kar, Informatika szak)
Ugye, hogy van némi hasonlóság? 🙂
[Kép forrása: http://www.starwars.com/databank/sandcrawler]
