Nézzünk szét a Földön!

A minap egy érdekes cikkbe futottam bele az interneten. Egy olyan cikkbe, ami természeti jelenségeket boncolgat, többek között a villámokat, a tűzörvényeket és a tengerbeli mozgó jégcsapokat. Vegyük sorra őket:

A tengeri jégcsap akkor jön létre, amikor a vízben egy bizonyos helyen magasabb a sótartalom, a hőmérséklet pedig alacsonyabb, mint a környezete. A kialakult jégcsap gyors növekedésnek indul és mindent megfagyaszt maga körül, még az apró élőlényeket is.

A fehér szivárvány gyakorlatilag ugyanúgy képződik, mint a szokványos szivárvány, csak a kialakulásához kevesebb víz szükséges és a színe fehér.

A Catatumbo-villámlással kizárólag Venezuelában találkozhatunk a Catatumbo-folyó torkolatánál. Mivel villámláskor ózon termelődik, az ottaniakat tartják a világ legnagyobb „ózon-generátorának”. A villámlás az év 160 napján, akár 10 órán keresztül is látható.

A Hold-szivárvány akkor keletkezik, amikor a Viktória vízesésnél a Nap lenyugszik és felkel a Hold. Ez a szivárvány halványabb, mint a Nap által létrehozott szivárvány, ezért különlegességnek számít.

Piszkos vihar az, amikor egy vulkáni kráterben vihar keletkezik és villámlani kezd.

Lefolyócső a tengeren az, amikor az esőfelhőt és a vízfelszínt egy intenzív örvény köti össze. Hasonlít a tornádóra, de korántsem olyan veszélyes.

A tűzörvény, más néven ördögörvény vagy tűztornádó akkor keletkezik, amikor intenzív hő- és szélviszonyok találkoznak, többnyire erdőtüzekkor. Nagyon veszélyesek… ne menjetek közel hozzá.

Mindezekről ITT képeket és videókat is találtok. ITT pedig csak képeket találtok ezekről a jelenségekről (le fog esni az állatok 😀 ).

Bónuszként még egy jelenség: a szuperhold. Ez nem is olyan ritka, átlagosan minden 14. hónapban előfordul. A legtöbbször azonban nem lehet észrevenni, mert a méretét nem lehet mihez viszonyítani az égbolton, a fényességét pedig gyakran pára, por és felhők csökkenti. Ha a Hold a látóhatár közelében jár, az épületekhez, fákhoz viszonyítva jóval nagyobb méretűnek tűnik, mint magasan az égen. Augusztus 10-én és szeptember 9-én lesz megfigyelhető a szuperhold, és hogy egy kis kedvet kapjatok, itt a július 12-i szuperholdról pár kép. http://planeta.blog.hu/2014/07/15/a_hetvegi_szuperhold_kepekben#

Na, akkor most! Foci VB!

VB_gyoztesek_2014Avagy a hosszabbítás hosszabbításában nemigen lehet már szépíteni. 🙂

Véget ért a futball világbajnokság. Voltak nagy meglepetések bőven, és nagyokat is csalódhattunk. Én valahogy úgy voltam vele az elején, hogy megnéztem, kik játszanak, leültem a tévé elé és annak a csapatnak szurkoltam, amelyik éppen szimpatikusabb volt, pl. USA, Kolumbia, Brazília… ééés, hát igen, vállalom, Argentina. Aztán a döntőkre már megvoltak a kedvencek.

Nem mondom azt, hogy minden meccset láttam, mert ez nem lenne igaz. A brazil–német meccset például a 3. gól környékén már egyszerűen nem bírtam nézni, annyira siralmas volt, viszont jó kis videók és mémek születtek belőle. Aki akarja, ITT megnézheti a többi mérkőzés góljait is.

Voltak szép meccsek és bár én a döntőn az argentinoknak szurkoltam, azt kell mondanom, megérdemelték a németek a győzelmet. Szebben játszottak, kevésbé ütötték-vágták-rugdosták az ellenfelet a németek, mint az argentinok. Messi nagyon messzi lőtte azt a szabadrúgást. Ééés nem bírom ki, hogy meg ne említsem Schweinsteigert. Azt a mindenit! Az az ember mit kibírt! Véresre rúgdosták, meg püfölték az argentinok és ő mégis visszament a pályára játszani. Jó, nem igazán volt választása, lecserélni már nem lehetett, de akkor is hősiesen viselkedett, úgy érzem. Le a kalappal! Bővebben minderről ITT.

A döntő után kiosztottak néhány jól megérdemelt díjat: az Aranykesztyűt a német Neuernek, az Aranylabdát az argentin Messinek, a legjobb fiatal játékosnak járó díjat a francia középpályás Paul Pogbának, illetve a gólkirályi címet a kolumbiai James Rodrigueznek.

Szép volt, fiúk! Várom, mikor szurkolhatok a magyaroknak is! 🙂

Ja, és itt a győztes gól (azért kicsit szerencsés is volt):

Izraeli mi?

Háború. Tudjuk, hogy a világ több részén ebben a pillanatban is fegyveres összetűzések, lázadások, tüntetések zajlanak. Úgy néz ki, a háborúk listáját most még eggyel gyarapíthatjuk.

Július 9-én került fel az Origo oldalára egy helyzetjelentés az izraeli történésekről, ami szerint kedd este Jeruzsálemet és Tel-Avivot is a Gázai övezetből indított rakétatámadás érte. Az elkövető valószínűleg a Hamász palesztin radikális szervezet. A támadásban 122 ember megsebesült, 23 ember pedig életét vesztette az izraeli oldalon. Ahogy az lenni szokott, a megtámadott fél sem hagyta magát és visszavágott. És menetrendszerűen beleavatkozik a politika is: az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ egyaránt elítéli a palesztin rakétatámadásokat, ezenkívül Brüsszel (tehát az EU) aggódik amiatt, hogy Izrael nagyobb kárt tesz a Gázai övezetben, mint a palesztinok tettek Izraelben stb.. A háborút kezdeményező fél (palesztinok, Gázai övezet) parancsba adta, hogy Izrael vessen véget a támadásoknak. Öhöm… kérdés: ezt hogy gondolta? Háborút kezdeményeznek és aztán még ők állítják be magukat áldozatnak? Ők kezdték! Na mindegy.

Az Origo cikkét ITT találjátok.

ITT pedig egy listát találtok a most zajló háborúkról (az izraeli még nincs rajta, mert abból még nem tudni mi lesz).

Ezt meg szépen végignézitek és figyelmesen hallgatjátok a szöveget:

Magyar ugrókötelesek

GANO121Nem, ma sem a futball VB-ről beszélünk. Az még várat magára egy kicsit.  😉

Az ugrókötelezés gyermekkorunk legkedveltebb sportja, de nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is előszeretettel ugróköteleznek. Számos jótékony hatása van, pl. fejleszti a koordonációs képességet, a ritmusérzéket, valamennyi izomcsoportot megmozgat, nincs sérülésveszélye, jó hatással van a vérkeringésre, növeli az állóképességet, növeli a gyorsaságot, és még sorolhatnám.

És hogy miért mondom ezt? Ugye, emlékeztek még Bánhegyi Adrienn videójára, melyben  Budapest legszebb helyein ugróköteles gyakorlatokat mutat be. A videó egyből nagy port kavart, szinte minden hírportálon belefutott az ember. Most a Szombathelyi Kötélugró Klub videója került fel a YouTube-ra és indult világkörüli útjára. A videót eddig már több mint 900 000 látták. Tehetségesek, ügyesek, nézzétek meg őket!

Bánhegyi Adrienn videója:

A hullámok hatása alatt

clark-little-beachVíz nélkül nincs élet. Ezt a megállapítást mindenki ismeri. A vízi sportok kedvelőire ez talán duplán is igaz. Ma három dologgal fogunk egyszerre foglalkozni: a természettel, a művészettel és a sporttal. Na, érdekesen hangzik? Vágjunk bele!

Természeti csodáink legyenek a hullámok, művészeti águnk a fényképezés, illetve a filmezés, választott sportunk pedig legyen a szörf.

Clark Little egy kaliforniai születésű fényképész, aki azzal foglalkozik, hogy csodálatos képeket készít, miközben a hullámokba vetve magát. ITT láthattok egy interjút vele (sajnos csak angolul), melyben elmeséli, hogyan jött az az ötlete, hogy hullámfotós legyen és milyen érzéseket kelt benne ez a hobbi. Javaslom, hogy teljes képernyőn nézzétek a videót, mert abban a képei is láthatóak és azokon van mit nézni. A képeit külön is megnézhetitek, ITT.

A hullámokhoz az emberek többsége a szörföt kapcsolja. Egy igaz történeten alapuló filmet, az Életem a szörf címűt ajánlom nektek, melyet én aggodalommal és idegességgel néztem végig, mert többször is azt hittem, hogy végre minden jó lesz, de nem, és még mindig nem, és majd csak a legvégén, és azt a mindenit, de jó ez a film! Nézzétek meg! Itt az előzetese:

És ha van kedvetek még egy hasonló hangvételű, igaz történeten alapuló filmhez, akkor ajánlom a Dogtown urait. Ez igazából arról szól, hogy mit tehet a hírnév és a pénz az emberrel. Ezt úgyszintén látni kell. 😉 Jó szórakozást!

Hiszen ki tökéletes?…

Pro_infirmisManapság minden a szépségről, a divatról és a tökéletességről szól, de itt egy meghökkentő tény: SENKI NEM TÖKÉLETES.

A Pro Infirmis nevű szervezet éppen arra a fogalomzavarra akarja felhívni a figyelmünket, amit a „tökéletesség” szó takar. Hiszen mindenki úgy gyönyörű, ahogy van! A szervezet felkeresett néhány embert, akik testi fogyatékkal születtek, róluk pedig próbababákat mintáztak, amiket Zürich egyik díszes bevásárló utcájának kirakataiban helyeztek ki. Tevékenységük mottója a következő lett: „Hiszen ki tökéletes? Gyere közelebb”.

Sokan ijesztőnek találták a „suta gyártó” által készített babákat és inkább elfordultak, mások viszont megpróbálták leutánozni, megérteni, milyen lehet azoknak az embereknek az élete, akik fogyatékkal élnek.

Saját véleményem: ők is pontosan UGYANOLYAN emberek, mint MÁSOK. Éppen annyira „tökéletesek” és értékesek, mint te vagy én, nincs semmi különbség.

Nézzétek meg a videót!…

Csodaszép videó korallokról

korallDaniel Stoupin korallokról készített timelapse-videója azért látványos, mert a valóságban rendkívül lassan lezajló mozgásokat úgy mutatja be, mintha azok a szemünk láttára, az általunk megszokott sebességgel történnének. A hihetetlen színek, formák, fények, illetve a csodálatos zene pedig mintha egy tudományos-fantasztikus film kelléktárából származna.

A videón azért látszanak tűélesen az egyébként kis méretű korallok, mert egy „focus stacking” nevű eljárással készült. Ennek lényege, hogy minden egyes képkockát három–tizenkét darab fotóból állítottak össze, amelyek rögzítésekor mindig a virágállatok különböző részei voltak élesek. Ezek kombinálásával állítható elő a kész tűéles felvétel.

Stoupin kilenc hónapon át készítette a felvételeket, melynek során a fényképezőgépe is tönkrement. Végül a képek három hétig tartó feldolgozása után az operatőr laptopja is beadta a lemondását.

Döntsétek el, megérte-e Stoupinnek ez az áldozat! (Talán mondani sem kell, hogy ha lehet, érdemes teljes képernyős üzemmódban végignézni a kisfilmet.)

A vizuális trükkök világa

pirates-of-the-caribbean-crewA mai filmgyártásban már szinte mindent el lehet készíteni… feltéve, hogy van rá elég pénz. A hangsúly szinte minden filmben azon van, hogy minél látványosabb legyen az, amit a néző lát, azaz minél jobban lekösse a figyelmét. Vegyük, például, a Transformers-filmeket: ami tud, robban, ami nem tud, az is robban, sőt, látványosan robban. Vagy ott vannak a Marvel-filmek, a képregény-adaptációk, amiket nem lehetett egyszerű összehozni, mégis működnek. Vasember, Bosszúállók, Pókember, X-Men stb.

Néha eléggé feltűnőek vagy egyenesen zavaróak a filmes effektek (lásd, például, A zöld lámpást), de tekintsünk csak vissza az időben! Nézzük meg az alábbi látványos összefoglalóban, hogy milyenek is voltak azok a régi-régi filmek, amikben még épphogy használni kezdték a mozgóképes trükköket. Biztosan ráismertek a nagyon rövid részletek többségére, vagy legalábbis néhányra: Metropolis (robothölgy a trónon), Utazás a Holdba (a Hold szemébe fúródó lövedék), Godzilla, Óz, a nagy varázsló, Münchausen báró kalandjai (a báró az ágyúgolyón repül), Gulliver utazásai, Harmadik típusú találkozások (a leereszkedő fényes űrhajóval, Zsigmond Vilmos operatőri munkája), Star Trek, Indiana Jones, Forrest Gump (Gump, amint éppen Lyndon B. Johnson elnökkel fog kezet), Toy Story, A függetlenség napja, Titanic, Mátrix, A Karib-tenger kalózai (nyitóképünk épp erre a filmre utal), Gravitáció stb. stb.

Óóóó, és a jó öreg Bud Spencer filmek. Nana, ne mondjátok, hogy azokban nincs is filmes trükk! És Aladdin! A seriff és a földönkívüliek! Nagyon is feltűnő trükkökkel. Ja, meg Terence Hillel a Szuperzsaru… most hirtelen ennyi ugrott be. De nézzük a pörgős filmtrükk-áttekintést!