Érettségi – a számokon túl

erettsegi_illusztracio_sav

Lezajlott az idei érettségi nyári vizsgasorozata, a csikys eredményekről hétfőn közöltünk összefoglalót, az országos adatokat megtaláljuk a tanügyminisztérium honlapján. Az elmúlt napokban számos cikk, sajtóelemzés foglalkozott a tavalyinál gyengébb eredmények okaival, magyarázataival. Érdemes ezek közül legalább néhányat felsorolni, gondolatébresztőként, elsősorban a magyar diákok helyzetére fókuszálva. 

Az idei tanév egyik „nagy” találmánya volt a ketté szakított érettségi: a szóbeliket február közepén, az írásbeliket június második felében kellett megszervezni. Jórészt ezzel magyarázható, hogy az országosan (január végén) 6012 beiratkozott magyar diák közül csak 5585-en jelentek meg az érettségin, a többiek, akik év végén egy vagy több tantárgyból buktak, hiányoztak. (Természetesen betegség miatt is hiányozhattak néhányan.)

Sikeresen vizsgázott a magyar diákok 60,83 %-a, miközben az országos arány 69,7 % volt. (Tavaly: 66,24 %, az országos 72,9 %-hoz képest.) A lemaradás tehát 8,87 % a tavalyi 6,66 %-hoz képest. Érdemes megjegyezni, hogy a sikeres vizsgázók arányán túl az általuk elért átlag is fontos adat. Ilyen szempontból a Csiky Gergely Főgimnázium idén sem panaszkodhat, az átmenő diákok 7,78-as átlaga a legjobb tíz romániai magyar intézmény eredményéhez közelít, lásd a transindex.ro vonatkozó cikkét.

A legnagyobb gondot idén is a román nyelv és irodalom írásbeli vizsga jelentette, ahol a magyar diákok 69,53 %-a szerzett átmenő jegyet. (Tavaly: 76,01 %.) Jelentős változás ezen a téren hosszú évekig nem várható még, hiszen csak idén végzett az első olyan ötödikes évfolyam, amely már új tanterv szerint, idegen nyelvként tanulja a románt.

A tételek nehézségi szintje minden évben vitatéma. Bár a román, magyar, matematika tételsorok szerkezete különbözik a humán, reál, illetve technológia szakos osztályok esetén, a nehézségi fokuk nem mindig illeszkedik az elsajátított tananyaghoz és a diákok felkészültségéhez. Sokkal rugalmasabb megoldást jelentene nálunk is a kétszintű érettségi bevezetése: a középszintű érettségi egyfajta tanulmányi záróvizsgaként az érettségi bizonyítvány kiállításához elegendő, az emelt szintű vizsga pedig a felsőoktatási felvételi szükséges feltétele, vagy akár azt ki is válthatja.

Mindenki érettségizhessen, aki akar, vagy csak azok, akiknek esélyük is van a sikeres vizsgához? Kényes kérdés, hiszen a hatályos tanügyi szabályozás alapján senkinek sem lehet megtiltani az érettségire való beiratkozást, másrészt a felkészületlen diákok megbuknak a vizsgán és rontják a statisztikát, aminek alapján az iskola a sajtóhírekben szerepel. Főként a pedagógus felelőssége, hogy a diák a középiskolai évei alatt végig objektív visszajelzéseket kapjon a tanulmányi eredményeivel kapcsolatban, tisztában legyen a saját képességeivel, de meglepetések így is előfordulhatnak.

Ehhez kapcsolódik az elérhető és az alig(ha) elérhető fejlődés kérdése is. Minden iskola a „kapott anyagból” dolgozik. Szerencsés az az intézmény, amelyben túljelentkezés, tehát pozitív szelekció van, de a szórványtelepülések befogadó iskoláiban ez csak álom. Azok a diákok, akik már a nyolcadik osztály utáni szintfelmérőn sem tudják megírni az 5-ös dolgozatot románból vagy matematikából, nagyon kis eséllyel fognak látványos fejlődést elérni a zsúfolt középiskolai évek alatt. Őket valóban nem szabad az érettségi felé tartó kényszerpályára helyezni, sokkal inkább a készségeiknek és képességeiknek megfelelő szakmát érdemes tanulniuk. Ebben a kérdésben természetesen a szülőnek is alapvető szerepe és felelőssége van.

Még a jó képességű diákok is elronthatják az érettségi felkészülést, főleg annak utolsó szakaszát. A folyamatos, kitartó, következetes (izzadságos?) tanulás nem a mai fiatal generációk erénye, nélküle azonban komoly haladás nem érhető el. Van az a helyzet, s az érettségi előtti néhány hét pont erről szól, amikor ki kell kapcsolni minden zavaró tényezőt (igen, a közösségi hálót és egyéb kommunikációs csatornákat is), és megfelelő időbeosztással, napi rutinnal csak a lényegre koncentrálni. Ehhez érdekes adalék az uh.ro interjúja Györffy Lillával, a székelyudvarhelyi érettségizők közül a legnagyobb jegyet elérő végzős diákkal.

S ami a gyengébb vizsgaeredmények és az oktatási nehézségek kapcsán számtalanszor elhangzik, de a megoldáshoz sem akarat, sem átgondolt kezdeményezés nem mutatkozik: globális értékválság van, a tudás értéke megkopott, nemzeti szinten hanyatlik a tanári szakma megítélése és az iránta való érdeklődés. Évtizedek óta tartó ötleteléssel és kísérletezéssel, a tanügyi reform végtelenített folyamatával, látszatintézkedésekkel, évente kitalált új és még újabb kerettantervekkel, tananyagokkal nem lehet valós fejlődést elérni. Ez, nyilván, már nem a végzős diákok, hanem a társadalom s annak vezetőinek érettségéről szól.

Forrás:

Érettségi eredmények – pici javulás az óvások után
Városi támogatás bentlakási felújításra

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

5 × 3 =

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..