Történelem címkével jelölt bejegyzések

Markus Zusak: A könyvtolvaj

Közzétéve Szerző:

A_konyvtolvaj_ujFülszöveg: „EGY APRÓ KIS TÉNY: MEG FOGTOK HALNI.

1939. A náci Németország. Az ország visszafojtja lélegzetét. A halálnak sohasem volt még ennyi dolga.

Liesel, egy kilencéves kislány a nevelőszüleivel él a Himmel utcában. A szüleit koncentrációs táborba vitték. Liesel könyveket lop. Ez az ő története meg a Himmel utca többi lakójáé, amikor a bombák hullani kezdenek.

FONTOS INFORMÁCIÓK
ez a kis történet
egy lányról
egy harmonikásról
néhány fanatikus németről
egy zsidó bokszolóról
és egészen sok lopásról szól.

MÉG VALAMI, AMIT TUDNOTOK KELL:
A HALÁL HÁROMSZOR FOGJA
MEGLÁTOGATNI A KÖNYVTOLVAJT.”

Szeretem, amikor fogalmam sincs, hogy miről szól egy könyv, de mégis érzem és érzékelteti a borítója is. Így történt ez A könyvtolvajjal, amit egy álmos reggelen pillantottam meg a Corina kirakatában. Ezután minden reggel elmondtam a könyvesbolt előtt Izának, hogy nekem ez kell, és nem várom meg, amíg neten megrendelem és ki is postázzák. Így picit félve, de az enyém lett… románul. Elsőre furcsa volt így olvasni, de a történet már a 2-3. oldalon olyannyira lekötött, hogy nem is figyeltem arra, hogy nem az anyanyelvemen olvasok. 

   Tovább…

Anne Frank naplója

Közzétéve Szerző:

Anne_Frank_konyv

Fülszöveg: „1942. június 12.–1944. augusztus 1.

Anne Frank 1942. június 12. és 1944. augusztus 1. között vezetett naplót. Az volt a terve, hogy később könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a hollandiai német megszállás éveiről. Korai halála – nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt vesztette életét – megakadályozta terve megvalósításában. Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küzdő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban.”

Számomra nem meglepő, hogy Anne Frank naplója egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen érzéseiről, családjáról, életükről s nem utolsó sorban a két évig tartó bújkálásról ír. Ezért nem csoda, hogy az akkor 13 éves Anne nem lelt barátokra a Hátsó traktusban, ahol elmondása szerint undok anyja, merev húga, apja, ki nem védte mindig meg anyjával szemben és az idegesítő Pels család laktak. Így utolsó vigasza a naplója maradt, amit Kittynek nevezett el. 

   Tovább…

George Orwell: Állatfarm

Közzétéve Szerző:

„Állati farm, Állatfarm, állati gazdaság,
Soha én hűtlen nem leszek Tehozzád!…”

AllatfarmFülszöveg: „Orwell 1943–44-ben írott műve – amelynek a szerző a »Tündérmese« alcímet adta – ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet–német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm – Mr. Jones »Major«-ja – a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta »Állatfarm«-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és – természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal – egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig – »Minden állat egyenlő« – érdekesen módosul…”

Amikor könyvek után böngésztem, megakadt a szemem Orwell Állatfarmján s csipetnyi hezitálás nélkül a virtuális kosárkámban landolt. Amint megérkezett többi könyvtársával együtt, rögtön neki is álltam, és néhány oldal után az Orwell-hatás magába szippantott. Az elején csak annyit tudtam a könyvről, hogy politikai szatíra állatokkal. Leghalványabb elképzelésem nem volt arról, hogy ezt mégis hogyan lehetett kivitelezni… de hát Orwell zse-ni-á-lis, és sikerült neki egy 2 óra alatt elfogyasztható Tündérmesét alkotnia. A világ legjobb tündérmeséjét (ez szubjektív). Talán még az 1984-nél is jobban tetszett ez a könyv (ez van, lehet dobálni). 

   Tovább…

Nyárkezdő kiruccanás

Közzétéve Szerző:

Gyulai_kirandulas_sav

A X. A osztály az évzáró utáni napon, június 20-án, pénteken sulizáró kirándulást szervezett Gyulára. Osztályfőnökünk, Ruja Ildikó tanárnő kíséretében először a Vármúzeumot néztük meg, ahol egy nagyon felkészült, ugyanakkor szórakoztató idegenvezető kísért körbe minket. Sikerült felkeltenie az érdeklődésünket és senki sem unatkozott.

Helyiségről, helyiségre haladva ismerkedtünk a vár történetével. A fegyvertárat is meglátogattuk, ahol különböző korokból származó magyar és török fegyvereket láthattunk. Voltak köztük egyszerűbbek, de elefántcsonttal és gyöngyházzal díszített különlegesebbek is. Páncélruhákat is megtekinthettünk, miközben egy vicces helyzet is kialakult. Az egyik páncélbabát ugyanis Bélának nevezte el a múzeum, s mivel engem is Bélának hívnak, elmaradhatatlan volt a társaim csipkelődése. 🙂

Ezután oldott hangulatban indultunk a strandra, ahol mindenki az élményfürdős részleget részesítette előnyben. Nagyon jól szórakoztunk. A nap végére hullafáradtan vonszoltuk be magunkat a kisbuszba, mivel „kiszívott” minket a víz.

Remek nyárkezdő kiruccanás volt. Köszönjük a lehetőséget osztályfőnökünknek. Kívánunk mindenkinek kellemes vakációt, sok pihenéssel, szórakozással és ne feledjétek a háziolvasmányokat sem!!! 🙂

[Fotó: Ilona Eszter] 

Bánsági diákok II. kisfilmfesztiválja – a 14 kisfilm

Közzétéve Szerző:

Az első három díjazott pályamunkáját már közreadtuk a kisfilmfesztiválról szóló beszámolóban. Most azonban mind a 14 kisfilmet bemutatjuk. Előbb a díjazottakat és a dicséreteseket, utánuk a többiekét is.

I. díj: Tóthpál Béla (X. A) – Barangolás az aradi Felsőtemetőben

II. díj: Bognár Tünde (XI. C) – Arad és a II. világháború

III. díj: Csomós Roland (IX. A) – Az aradi neológ zsinagóga

Dicséret: Bortoș Júlia (X. C) – Csehország védőszentje – Aradon

Dicséret: Ciobanu Jusztina (Bartók Béla Elméleti Líceum) – A végvári református templom

Bacsilla Sándor (IX. A) – 1956 Pécskán

Borbély László (Bartók Béla Elméleti Líceum) – A temesvári vízmű

Csatári Izabella (Bartók Béla Elméleti Líceum) – Bartók Béla Elméleti Líceum

Forray Attila (Bartók Béla Elméleti Líceum) – A temesvári piarista gimnázium

Kiss Anita (Bartók Béla Elméleti Líceum) – Opera tér

Kiss Dávid (Bartók Béla Elméleti Líceum) – Ormós Zsigmond szobrának leleplezése

Mészár Tamara (X. B) – Az erdőhegyi református templom és az I. világháborús emlékmű

Rostás Szandra (XI. A) – Emlékhelyek az iskolában

Zsámbok Zoltán (IX. A) – A Fehér Kereszt Szálló

A közönségszavazás eredményéhez kattinsunk ide: https://www.csikygergelyarad.ro/?p=9527

A kisfilmfesztiválos közönségszavazás eredménye

Közzétéve Szerző:

Nos, itt vannak a közönségszavazás eredményei. A kisfilmfesztivál közönsége három filmre szavazhatott. Az első táblázat azt mutatja meg, hogy a versenyző diákok összesen hány szavazatot kaptak a jelenlévők részéről. A második pedig azt, hogy egy-egy versenyző kisfilmjét hányan tüntették fel az első helyen. Íme. 

   Tovább…

Cannes-i filmfesztivál kicsiben – Bánsági diákok II. kisfilmfesztiválja, díjkiosztó

Közzétéve Szerző:

BDK_2014_sav

Immáron második alkalommal került megrendezésre a temesvári Szórvány Alapítvány által meghirdetett Bánsági diákok kisfilmfesztiválja, melynek keretében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum és a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai készítettek kisfilmeket. A fél évvel ezelőtt meghirdetett pályázatra nagy számmal jelentkeztek a diákok (legalábbis innen, a Csikyből), közülük tíz pályázó lett kiválasztva, és szintén tíz a temesvári iskolából. Június 5-én jött el a nagy bemutató ideje, az összes pályamunkát megtekintette a közönség, majd a zsűri is értékelt.

10 órára több osztály és a temesvári küldöttség megtöltötte a Tóth Árpád termet, és kezdődhetett, aminek kezdődnie kellett. Először Hadnagy Éva igazgató asszony köszöntötte a temesvári testvériskolából érkezett vendégeket és az egybegyűlteket, örömét fejezte ki a pályázattal kapcsolatban, és elmondta, hogy e pályázaton belül még sok felvonásban szeretne ugyanígy köszönteni mindenkit. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke is köszöntötte a résztvevőket, és röviden ismertette a pályázat létrejöttének miértjét. A projekt lényege az volt, hogy megmozgassa a diákokat oly módon, hogy megismerhessék saját magyar értékeiket is.

A rövid köszöntők után a két helyi csoportvezető mesélt az elmúlt félév eseményeiről, élményeiről és a pályaművek elkészítéséről. Fodor Enikő történelemtanár (a temesváriak részéről) három szakaszra osztotta a diákok munkáját. Első lépésben az ötlet született meg, aztán a megvalósítást képzelték el, s végül maga a munka következett, melyben sajnos négyen elvéreztek, így végül 6 pályázó kisfilmet tudtak benyújtani. Aradi részről Ilona János informatikatanár számolt be, akitől megtudtuk, hogy a diákok munkájának megkönnyítésében Ujj János nyugalmazott történelemtanár és László Ferenc operatőr segített, tippeket is adva a kezdő filmkészítőknek. Tőlünk végül 8 kisfilmet küldtek el a zsűrinek. Városom emlékhelyei volt az idei téma, és amiben az idei pályázat a tavalyitól eltért, az az, hogy csakis egyéni munkákkal vehettek részt a pályázók.

Következett a rendezvény azon része, melyben a nézőket rengeteg vizuális és auditív ingerrel bombáztak, azaz megnézhették a féléven át készült kisfilmeket. Bő egy óra után kapcsolták fel újra a világítást, a közönség egy kis ideig még hunyorgó szemmel hallgatta a zsűritagok észrevételeit, kifogásait. Bodó Barna és Keresztes Péter, a Temesvári Televízió operatőre elmondta, hogy a legtöbb gond a technikai kivitelezéssel, illetve egy-egy kisfilmnél a téma nem megfelelő kibontásával volt. Ezután kezdődött az eredményhirdetés, ám előtte azokat a szavazócédulák gyűjtötték össze, melyre a nézők írhatták fel az általuk legjobban kedvelt három kisfilmet. Bodó Barna és Păștean Nathalia (a Szórvány Alapítvány munkatársa) adta át a legjobban sikerült kisfilmek készítőinek a díjakat. Dicséretet kapott Bortoș Júlia (X. C) – Csehország védőszentje Aradon, illetve Ciobanu Jusztina (Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár) – A végvári református templom című kisfilmjéért. III. díjas lett Csomós Roland (IX. A) – Az aradi neológ zsinagóga című filmjével, II. díjat érdemelt Bognár Tünde (XI. C) – Arad és a II. világháború című munkájáért. A zsűri által megítélt I. díjat Tóthpál Béla (X. A) kapta a Barangolás az aradi Felsőtemetőben című pályamunkájáért. (Ahol zárójelben csak az osztályt jelöltük, ott csikys tanulóról van szó.)

A rendezvény végén minden pályázó egy-egy DVD-lemezt kapott, mely az idei összes kisfilmet tartalmazza, aztán csoportképek készültek, és izgalmaktól mentes falatozással zárult a program. Gratuláció jár a nyertes diákoknak, a többiek pedig legyenek résen, mert valószínűleg jövőre is lesz Bánsági diákok kisfilmfesztiválja!

A közönségszavazás eredményét is megnézhetjük, itt: https://www.csikygergelyarad.ro/?p=9527.

Mind a 14 kisfilmet is megnézhetjük, itt: https://www.csikygergelyarad.ro/?p=9532.

[Fotó: Bacsilla Sándor, Bortoș Júlia] 

I. díj: Tóthpál Béla – Barangolás az aradi Felsőtemetőben

II. díj: Bognár Tünde – Arad és a II. világháború

III. díj: Csomós Roland – Az aradi neológ zsinagóga

Kisfilmfesztivál, igen, újra!

Közzétéve Szerző:

Csiky_disk2Igen, már a második bánsági kisfilmfesztivál! Igen, újra itt, a Csikyben! Csütörtökön, délelőtt 10 órakor, a Tóth Árpád-teremben. Nem lehet majd ott mindenki, de aki ott lesz, nem bánja meg. Aki meg nem lehet ott, később a weblapon is megnézheti a pályamunkákat. Igen, ezen a weblapon.

Merthogy a tavalyi sikeren felbuzdulva, a temesvári Szórvány Alapítvány idén is meghirdette a Bánsági diákok kisfilmfesztiválját. Tíz diák az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumból és tíz diák a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumból fél éven keresztül tanulta, gyakorolta a filmezés, vágás, szerkesztés alapműveleteit, műhelytrükkjeit. Munkájukat a helyi programkoordinátorokon kívül televíziós operatőr, szerkesztő, illetve helytörténész segítette. Utóbbi közreműködésére a kisfilmfesztivál témája – Városom emlékhelyei – miatt volt szükség. A program fő célja a térség diákságának a helyi és a magyar emlékhelyekhez, értékekhez való kötődésének erősítése, továbbá a kisebbségi identitásépítés elősegítése volt.

Végső eredményként a résztvevők egy-egy saját készítésű, legfeljebb 5 perces, mobiltelefonnal, fényképezőgéppel vagy videokamerával készült kisfilmmel nevezhettek be. Június 5-én, csütörtökön, délelőtt 10 órakor a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében kerül sor magára a filmfesztiválra, amelyen a szélesebb nyilvánosság előtt vetítjük le az elkészült filmeket, a zsűri pedig értékeli azokat és végül kihirdeti a díjazottakat.

Szeretettel várjuk a már kiválasztott (önként jelenkező) diákokat és az érdeklődő aradiakat is a rendezvényre, amelyen, többek között, a II. világháború aradi vonatkozásairól, a Nepomuki Szent János-szoborról, a pécskai ’56-os emlékműről, az aradi neológ zsinagógáról, a Csiky Gergely Főgimnáziumban található emlékhelyekről, a Fehér Kereszt szállóról, illetve a Felsőtemető magyar vonatkozású síremlékeiről láthatnak rövidfilmet.

Akárcsak tavaly, a jelenlévők is szavazhatnak az általuk legjobbnak tartott három rövidfilmre. E közönségszavazás eredményét és a hivatalos eredményeket is közölni fogjuk.