A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán ma, péntek este kihirdették az eredményeket. Ahogy az a verseny helyszínén, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban kifüggesztett listákon olvasható, a héttagú aradi csapatból Kovács Henrietta XI. A osztályos tanuló (Csiky Gergely Főgimnázium) 9,60-as átlaggal III. helyezést ért el, Ilona Judit IX. A osztályos tanuló pedig (szintén a Csikyből) 9,20-as átlaggal dicséretben részesült. Gratulálunk nekik, ahogyan felkészítő tanáraiknak (Rudolf Ágnesnek, illetve Nyári Andreának) is! Bővebb beszámolóval is jelentkezünk hamarosan.
Quilling az V. A osztályban
A quilling technika nem más mint színes papírcsíkok feltekerése és ragasztása. A motívumok, színek kombinálásával egy egyszerű dobozból, képkeretből művészien szép tárgy varázsolható. De készíthetünk képeslapot, karácsonyfadíszt, díszíthetünk kifújt tojást stb.
Úgy tűnik, hogy ez a technika még Egyiptomból származik, csak akkor még nem papírcsíkokat tekergettek, hanem papiruszt. A reneszánsz időszakában francia és olasz apácák, szerzetesek a könyvek díszítésére alkalmazták ezt a technikát. A XVIII. századi Európában a papírcsíktechnika mint hobby terjedt el a hölgyek között. Idővel ez a módszer számos változáson ment keresztül, ami a felhasznált anyag típusát, a motívumokat, színeket illeti. De a cél ugyanaz maradt: egy egyszerű tárgyat szebbé, látványosabbá varázsolni.
A felhasznált anyagok nagyon egyszerűek: színes papírcsíkok, quillingtű, ragasztó és persze a fantáziánk. Innen tovább beszéljenek a képek. (Amiken, többek között, az V. A osztály alkotásai láthatók: virágok, karácsonyi csillag és koszorú, képeslapok, márciuskák, mécsestartó, poháralátét, illetve tálkák.)
Néptáncelőadást-pótló-pótló tevékenység
A néptánckedvelő diákok szomorúan fogadták a hírt, hogy a nagyváradiak csütörtöki néptáncelőadása érdeklődés hiányában elmaradt. A X. C és a XI. C osztály 10 órától filmvetítéssel pótolta volna a bemutatót, de végül az is mellékvágányra terelődött, helyette a Maturandus bálra készítettek díszítőelemeket. A profi fonók már becsukott szemmel dolgozták a szalagokat, de a kezdők is hamar belejöttek a munkába. Mindenki készített legalább három szalagot, még ha kevésbé is élvezték azt, mint egy néptáncelőadást. 🙂
[Fotó: Bortoș Júlia]
A magyar költészet napján
Babits Mihály
Messze, messze
Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
Bús donna barna balkonon
mereng a bíbor alkonyon.
Olaszhon. Göndör fellegek,
Sötét ég lanyhul fülleteg.
Szökőkut víze fölbuzog.
Tört márvány, fáradt mirtuszok.
Göröghon. Szirtek, régi rom,
ködöt pipáló bús orom.
A lég sürű, a föld kopár.
Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.
Svájc. Zerge, bércek, szédület.
Sikló. Major felhők felett.
Sötétzöld völgyek, jégmező:
harapni friss a levegő.
Némethon. Város, régi ház:
emeletes tető, faváz.
Cégérek, kancsók, ó kutak,
hizott polgárok, szűk utak
Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.
Mennyi kirakat, mennyi kép!
Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:
masina, csengő, kürt, harang.
Angolhon. Hidak és ködök.
Sok kormos kémény füstölög.
Kastélyok, parkok, labdatér,
mért legelőkön nyáj kövér.
Svédhon. Csipkézve hull a fjord.
sötétkék vízbe durva folt.
Nagy fák és kristálytengerek,
nagyarcu szőke emberek.
Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!
(1908)
És ugyanez képpel, zenével, Jordán Tamás előadásában:
Eközben a szakik… (Szerda) – Amerikai história X.
Hogy mit fed ez a cím? Annak a filmnek a címét, amit az Iskola másként hét szerdai napján (április 9.) folyamán nézett meg a X. SAM osztály az osztályfőnöke társaságában. A film tartalmáról nem mesélek, mégpedig azért, hogy felkeltsem az érdeklődésedet, kedves olvasó. Legyen elég csak annyi, hogy sokat tanulhat belőle az ember arról, hova is vezethet a rasszizmus és az antiszemitizmus. A film végi beszélgetésre (örömmel jelentem) pont megérkezett a forró pizza, ami nagyon jól esett ezen az esős és hideg napon.
Filmelőzetes:
Eközben a szakik… (Kedd) – Rendőrviccet félretéve!
Általában ijedtségre ad okot, ha az ember felé rendőrök közelednek, de a mi esetünkben (IX. D, X. SAM, XII. B és XII. E) ez csupán egy tanulságos kisfilmet és beszélgetést jelentett április 8-án, kedden, az Iskola másként hét második napján. Hiszen iskolánkba látogatott két rendőr, akik egy dokumentumfilmet játszottak le nekünk olyan fiatalokról, akik valamilyen, tinédzser korukban elkövetett bűncselekmény miatt kerültek javítóintézetbe, illetve börtönbe. A film a börtönökben levő életkörülményeket mutatta be, illetve riportokat az ott levő fiatalokkal, ugyanakkor két igazán sikeres sportoló életét és kitartását, valamint a velük készített riportokat, párhuzamot vonva a kétféle életstílus között, amit választhatnak maguknak életcélként a diákok.
Kellően elrettentőnek és tanulságosnak bizonyult a film ahhoz, hogy sok kérdés merüljön fel a diákokban, amit nem is szégyelltek feltenni. A rendőrök nagyon készségesen válaszolgattak az összes felmerülő kérdésre és a nap végére sikerült arra a következtetésre jutnunk, hogy minden általunk elkövetett cselekvés előtt ideje lenne jól átgondolni a lehetséges következményeket, hiszen már nem vagyunk gyerekek és a tetteinkért felelnünk kell.
Eközben a szakik… (Hétfő) – Együtt a csapat!?
Hétfő reggel kissé álmosan, de sikerült összegyűlnünk egy kiadós kis csapatépítésre, annak reményében, hogy szorosabbra kössük az osztályon belüli kapcsolatokat. Az álmot rögtön az első gyakorlattal (na meg az első pohár közösen elfogyasztott kávéval 😛 ) kivertük a szemünkből, hiszen a székeken egyensúlyozva kellett abc-sorba felállni! Ezt követte még sok más színes és vicces gyakorlat, amit minden esetben próbáltunk megbeszélni, hogy milyen, a mindennapi életben alkalmazható tanulságot szolgáltat nekünk. Dobáltunk labdát, építettünk dominóból tornyot, húztunk madzagot (igen, madzagot, nem kötelet 🙂 ), na meg persze vitatkoztunk, hiszen úgy jó az élet, hogyha zajlik. Merthogy az egyik gyakorlat keretén belül csoportokat alakítottunk ki, ahol a résztvevő diákok egyetértésüket vagy egyet nem értésüket kellett hogy kifejezzék bizonyos témákkal kapcsolatban (soook fincsi téma, de mivel megfogadtuk, hogy ami a csoporton belül elhangzik, az ott is marad, ezt most nem fogjátok megtudni… ez legyen a szakiskolások titka).
Egy biztos: a nap végén mindenki azt mondta, hogy nagyon jól érezte magát és talált magának legalább egy olyan gyakorlatot, amit nagyon élvezett és ezért eldöntöttük, hogy meg kell még ismételjük.
Újból nálunk az EU-karaván
Az Iskola másként hét harmadik napján, szerdán harmadik alkalommal látogatott el hozzánk az EU-karaván, a temesvári Integratio Alapítvány népszerű programja, mely az Európai Unión belüli sokszínűséget mutatja be, s a tagállamok játékos megismerését segíti elő. Mint az előző két alkalommal, a játékmester szerepét ezúttal is az alapítvány munkatársa, Joó Csilla, egykori tanítványunk töltötte be. A gyerekek tíz különböző játékban tesztelhették tudásukat, és szerezhettek új információkat a tagállamok földrajzáról, történelméről, kultúrájáról, sőt gasztronómiájáról is. A jó hangulatú interaktív játékok újból elnyerték a diákok tetszését, akik lelkesen gyűjtögették a megoldott feladatokért járó pecséteket. Európa-puzzle, Activity, EU-kukta, Ki kicsoda, EU-s ország-város, EU-kvíz, Zászlók a szélben, és sok más egyéb játék szerepelt a gazdag kínálatban.
Az április 9-i tevékenység végén a gyerekek nemcsak újonnan megszerzett tudásukat vihették magukkal, hanem azt az „édes meglepetést” is, amivel Csilla kedveskedett nekik.
[Fotó: Ilona János]
