Ezekben a percekben (azaz szombaton déli 1 órakor) ér véget iskolánkban a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Arad megyei szakasza. 66 általános iskolás (a megye V–VIII. osztályaiból) és 24 csikys középiskolás jelentkezett a megmérettetésre – tudtuk meg Szabó László magyartanártól (Aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola), a szervező bizottság elnökétől.
Tovább…
Február 20-án délelőtt egy különleges irodalomórán vehetett részt néhány XI. és XII. osztályos diák az iskola könyvtárában, melynek keretén belül egy egyetemmel és különleges játékokkal ismerkedhettek meg a résztvevők.
Az egyedi óra tanára Magyari Sára volt, aki a Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban oktat, de ezúttal a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusaként érkezett, hogy bemutassa a jelenlévők számára az egyetlen romániai magyar akkreditált magánegyetemet. A tanóra első felében a magyar nyelv és irodalom szakot,az óvodai és elemi oktatás pedagógiáját és az Arany János Kollégiumot mutatta be részletesebben a tanárnő.
Tovább…
Tadaaam!… Jól látjátok, az olvasást reklámozom. Most biztos azt gondoljátok, hogy én egy könyvmoly okostojás vagyok, aki olvasásra akar buzdítani titeket, deee ez csak részben igaz. Én csak azt olvasom el, ami érdekel. A baj az, hogy túl sok minden érdekel (csak a kötelezők nem). Most is egy csinos rakás könyv vár olvasásra idehaza. Még várnak.
No de vágjunk bele! Rejtő Jenőt, azt hiszem, nem kell bemutatnom. Bár P. Howard az álneve, ő magyar író volt, aki látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik. Ő Az elveszett cirkáló, a Tigrisvér, a Piszkos Fred, a kapitány, a Csontbrigád és még egy pár tucat rövid, humoros könyv szerzője. (Érdemes utánanézni, mert rengeteget írt.)
Az alábbi videó segítségével részletesebben megismerhetitek egyik művét, a Menni vagy meghalni c. könyvét, a Rejtő-tesztben pedig (a videóban 1:30-tól) Az elveszett cirkálóból „játszik” el egy jelenetet Makkai Tamás, miskolci joghallgató, youtube-os kritikus.
Remélem, kedvet kaptatok a Rejtő-könyvekhez. Vagy akármilyen más könyv elolvasásához.
Sokan járták körbe a folyosókat és olvasták a Csikyben kifüggesztett egyszavas, egysoros, többszavas, többsoros verseket. A tegnap esti felhívást látva azonban volt, aki nem csak olvasott, de írt is verset a Magyar Kultúra Napján! Íme.
Sipos Szilárd:
Vers
Magyar kultúra napján mit tehet az ember,
Gondolhatja magában: „Ah, kultúra nem kell!”
Viszont ha őt érdekli,
Olvashat egy verset,
Emlékezhet Kölcseyre,
Mit ő a hazáért tett.
Megírta a himnuszunkat,
Igaz, kicsit szomorkás,
Népünk zivataros századaiból
Lehetne módja más?
Próbálkozzon versírással,
Úgy, ahogy azt én is teszem,
Nem számít a mondandója,
Csak még éppen rímje legyen.
Ez a tanács mindenkinek
Artúr, Vince napján,
Ki magyarnak érzi magát,
Írjon verset, hadd lám!
2014. január 22-én 25. éve ünnepeljük meg a Magyar Kultúra Napját. 1823-ban Kölcsey Ferenc január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát. Ennek emlékére 1989 óta ezen a napon nagyobb figyelmet szentelünk hagyományainknak, gyökereinknek, szellemi értékeinknek.
Idén arra szeretnénk felhívni mindenkit, hogy (legalább) egy vers elolvasásával ünnepeljen, emlékezzen. Ebben segítenek majd az iskola különböző pontjain szerdán kifüggesztett versek. Reméljük, mindenki talál a versek között olyat, mely őt is megszólítja. Jó olvasást mindenkinek!
Íme egy kis ízelítő!
Kovács András Ferenc:
Fragmentum
Légy fölösleges!
Ellobban arcod – költők
nincsenek, se költészet.
Csak egyetlen vers
létezik – a mindenség
egy költemény végtelen
változatának
álma talán… Ha a csend
kitárul, s tágul a szó
is az isteni
szépség tériszonyában –
teremt, nő az időben.
Csak egyetlen vers
létezik… Amelyet írsz.
Örökkön ismeretlen
mégis előtted –
nem köti vágy, se törvény…
Könyörtelen teljesség
másaként. Amit
magadra mértél, meg sem
értheted… Nincs irgalom.
Csak egyetlen vers
létezik.
Umberto Eco A rózsa neve című, középkorban játszódó krimijének fontos helyszíne a könyvtár és a szkriptórium. Ez utóbbi másolóműhelyt jelent, és itt készültek a kódexek. Egy ilyen kódexről a következőket olvashatjuk a regényben:
„A legfinomabb vellumból, minden pergamenek királyából készült hártyák voltak ezek, az utolsó még az asztalhoz erősítve feszült. A művész keze csak nemrég dörgölte habkővel, puhította krétával, simította simítóvassal, s vékony tűvel épp beszurkálta szélein a vonalakat vezetni hivatott, picinyke pontokat. A fél lap már teleíródott, s a szerzetes a lapszéli figurák fölvázolásához látott épp hozzá. A többi lap ellenben már elkészült, s láttukra belőlem is és Vilmosból is ámult kiáltás tört fel ellenállhatatlanul. (…) Emitt L betűt formált egy hajlós iniciálé, s a talpából sárkány bújt elő, amott egy nagy V-ből, mely a verba szónak volt első betűje, szőlőtőkéből indázó hajtás, ezernyi hurokba tekergő kígyó született, s abból is újabbak és újabbak, s az indázásuk szőlőleveleket és virágernyőket rajzolt.”
Egy kódex elkészítése több évig tartó munka volt, az eredmény pedig igazi műalkotás lett, amelynek értéke felbecsülhetetlen.
A 9. C osztály tanulói, ha nem is éveken keresztül, de nagy gonddal dolgoztak kódexlapjaikon, s az elkészült alkotások méltóak arra, hogy ne egy fiókba rejtsük őket, hanem minél többeknek megmutassuk azokat. Reméljük, mindenki tetszését elnyerik.
Szombaton, 2013. december 7-én, a Csiky Gergely Főgimnázium kilenc diákja – Kis Zsuzsanna (XI. A), Tóthpál Béla (X. A), Birta Gyöngyi Andrea (IX. A), Polanek Eszter (VII. B), Naschauer Kinga Beatrix (VI. A), Tóthpál Eszter (V. A), Naschauer Karina (IV. A), Kovács Eszter Virág (II. A) és Dobos Carlosz Attila (II. A) – Khell Levente tanító bácsi kíséretében részt vettek a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban megrendezett idei Adventi Koszorú vallásos versek szavalóversenyen, ahová a régió több településéről érkeztek a versmondók.
A hosszú és fárasztó utazás után (személyvonaton döcögtünk…), gyorsan átöltöztünk és kezdődött is a verseny. Ahogy a terembe léptünk, betöltötte szívünket a karácsonyvárás hangulata. Az ünnepi díszbe öltözött termekben a következő kategóriákban versenyeztek: I–II., III–IV., V–VI., VII–VIII., valamint IX–XII. osztályosok. Valamennyi résztvevő adventi, karácsonyi vagy istenes verssel készült.
A mezőny nagyon erős volt, sok tehetséges versenyző mérettetett meg, de a csikysek ezúttal is ügyeskedtek. Sok díjjal térhettünk haza: Dobos Carlosz második helyen, Tóthpál Eszter Naschauer Kingával megosztott első helyen, Kis Zsuzsanna ugyancsak első helyen végzett, Tóthpál Béla pedig különdíjat kapott.
A szép eredmények után a csapat boldogan, mosolyogva és egy tartalmasan eltöltött szép nap élményével gazdagabban tért haza.
„Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?”
(Márai Sándor: Mennyből az angyal)
A Szabadság, szerelem című filmet meglátva a műsorújságban, döntöttem úgy, hogy érdemes a honlapon is néhány szót ejteni a magyarországi forradalomról. Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen, november 11-én. (Részletesebb információkért kattintsunk ide.)
Találtam egy érdekes cikket az index.hu-n. Egy 57 éve Amerikába emigrált férfi hagyatékában a lánya eddig sosem látott képeket talált az 1956-os eseményekről. A cikkben a leány, Susan Morse levele is olvasható. A képeken nagyjából nyomon lehet követni a forradalom eseményeit is. Érdemes végignézni ezeket a fotókat: ITT.
/Részlet a Netkurkász rovatból/