2013. január 24-án tartotta meg első foglalkozását a Bánsági Kisfilmfesztivál nevű programon résztvevő aradi csoport. (A januári beharangozó cikket lásd ITT.) Ekkor ismerkedtek meg egymással a 15 fős csoport tagjai – Papp Anabella, Păcurar Ariana, Tarkó Tina, Tóthpál Béla (IX. A), Havrán Krisztián, Mészár Tamara, Németh Regina (IX. B), Bortoș Júlia (IX. C), Rostás Szandra Tamara (X. A), Bognár Tünde (X. C), Palcu Tímea (XI. B), Nagy Attila (XI. C), Bella Pscherhoffer Réka, Szilágyi Dóra, Weisz Tibor (XI. D) –, majd a csoportvezető (felülírott) ismertette a Bánsági kisfilmfesztivál programját. Felmértük a csoport tagjainak technikai felszereltségét is: kiderült, hogy a 15 fős csoportból körülbelül 10 diák rendelkezik filmkészítésre alkalmas eszközzel. A hiányzó eszközöket iskolai forrásból, illetve a csoporttagok részéről kölcsönzéssel igyekszünk majd biztosítani.
Egy héttel később, január 30-án Ujj János nyugalmazott történelemtanár, helytörténész találkozott a csoport tagjaival és beszélt nekik a helytörténet szerepéről, céljáról. Aradi jellegzetességként a szecessziót emelte ki és vetített képeken mutatta be a Földes-patika, a Rozsnyay-patika és más épületek uralkodó stílusjegyeit. Siska-Szabó Zoltán természetfotós néhány fotográfiai alapszabályt mutatott be, elsősorban az aranymetszés szabályát, ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy gondosan meg kell választani azt a a napszakot, amikor a lefényképezendő épület megfelelőképpen van megvilágítva. László Ferenc operatőr, a Duna Televízió munkatársa a választható képkivágásokat (közeli, nagy totál stb.), a svenkelést, az állvány használatának fontosságát és sok más filmezési alapfogalmat ismertetett a diákokkal. A foglalkozás végén több kérdés is elhangzott a használható eszközökkel (mobiltelefon, fényképezőgép, kamera), illetve az alkalmazható trükkökkel, képmódosító eljárásokkal kapcsolatban.
Február 28-án Puskel Péter helytörténész, nyugalmazott újságíró (fotósorozatunkon) tartott egyórás, magvas előadást az első aradi gyárakról. Előbb az újaradi sörgyár XVIII. századi megalakulásának történetét elevenítette fel, majd a Neuman fivérek által alapított szeszfőzde, a későbbi Neuman-féle Szesz- és Élesztőgyár megalakulásáról, Osztrák–Magyar Monarchiabeli fénykoráról, illetve XX. századbeli leépítéséről beszélt, vetített képekkel illusztrálva mondanivalóját. Sok hasznos adatot tudhattak meg a kisfilmfesztiválra készülődő diákok a Weitzer János által alapított egykori Vagongyár és Vasöntőde RT, a MARTA automobilgyár, illetve az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (ACsEV) vasúttársaság történetéről, amely 1893-es megalakulásával a helyiérdekű vasutak első sikeres magyar példájának tekinthető. (A vasúttársaság adminisztrációjának egykori helyszíne, a Csanádi Palota helyreállított épülete ma is az aradi Főtér egyik büszkesége, a Városháza szomszédságában látható.) Elszomorító, hogy az egykori híres gyárak értékes felszerelését szinte teljes mértékben elkótavetyélték, vagy hozzáértő felügyelet hiányában ezek tönkrementek, elenyésztek, akárcsak az épületek nagy része is.
Kihasználva az addiginál nyitottabb időt, jobb fényeket, február 28-án, csütörtökön próbafényképezést és próbafilmezést is tartottunk az iskolához közeli Víztorony épületénél, illetve a Megbékélés terén, a Szabadság-szobornál. A csoport tagjai saját készülékeikkel dolgoztak, az elkészült felvételeket március 4-én fogjuk kiértékelni László Ferenc operatőr segítségével.
