Augusztus elseje és ötödike között Olasz Angéla tanárnő kíséretében Demeter Kristóffal és Rudolf Barnabással részt vettünk a 26. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián, melynek idén a nyelvjárások jelentették a fő témáját.
Hétfőn, korán reggel indultunk Aradról Lökösházára, ahonnan vonattal mentünk tovább Budapestre, majd Sátoraljaújhelyre, az idei tábor helyszínére, ahol kezdetét vette a 26. Honismereti tábor. Az első nap az ünnepélyes megnyitó és a köszöntő beszédek után Nyiri Péter, a Magyar Nyelv Múzeumának elnöke tartott előadást a magyar nyelvről, a vacsora után pedig drámapedagógiai játékokkal ismerkedtünk.
Kedden reggel elkezdődött a diák korreferátumok bemutatása, melyeket figyelemmel kísértünk, ugyanis minden korreferátumból öt kérdésre kellett választ adnunk. Délután városnéző sétára indultunk. Megcsodálhattuk Sátoraljaújhely központját, a városházát, a városi levéltárat, mely igen impozáns látványt nyújtott, hiszen olyan állapotban láthattuk, ahogy Kazinczy Ferenc is láthatta, mikor munkhahelyéül szolgált, továbbá megtekintettük a Kazinczy Ferenc Múzeumot. Azután nyelvi műhelyeken vettünk részt, ahol az attitűd, etikai kérdések, nyelvjárások 2022-ben, média és sztereotípiák témákban tartottak nekünk 15-15 perces kiselőadásokat. Lehetséges, hogy nehéz elhinni, de ezek után még egy táncházban is részt vettünk.
Másnap újult erővel, szebb jövő és kevésbé sűrű program reményévél indultunk Széphalomra, a Magyar Nyelv Múzeumához, ahol sajnos csak 3 órát tölthettünk, de ezalatt bemutatták nekünk az impozáns múzeumot, Kazinczy Ferenc emlékházát és egy betűrejtvényt is megoldottunk. Innen mentünk tovább Borsiba a Rákóczi-kastélyhoz, amely Szlovákiában van, de ebből nem sokat érzékelhettünk, nem állított meg senki a határnál, odaát pedig magyarul beszéltek hozzánk, magyarul meséltek egy magyar nemesről és családjáról, s csak az utalt arra, hogy egy másik országban vagyunk, hogy euróval kellett kifizetni a kávét. Visszaérkezés után Cigándra indultunk, ott ebédeltünk, majd megnéztük a Cigándi Múzeumfalut, a bátrabbak kézműveskedhettek, a hozzám hasonlók pedig türelmetlenül várták, hogy megkóstolják a cigándi bélest. Hozzátenném, megérte a várakozást. Hazafelé Cseh Tamást hallgató társakkal találtunk egymásra, így a busz hátsó részében Sátoraljaújhelyig szólt az Apa kalapja, a Télikabát, a Hatvanas évek, és más remekművek, egyébként már ezért megérte elmenni a táborba. Vacsora után ismét nyelvi műhelyeken vettünk részt.
Az utolsó napon folytatódott a korreferátumok bemutatása, mi is bemutattuk Majláthfalva és nyelve, illetve Híres emberek mondták Aradon című munkáinkat, elfogultan, de úgy gondolom, hogy sikeres bemutatók voltak. Délután ismét nyelvi műhelyek következtek, majd a szabadidőt kihasználva csocsózni kezdtünk. Az izgalmas sokadik meccset Szirm Anita nyelvjárásokról szóló előadása szakította meg, ami nagyon érdekes volt, de beárnyékolta, hogy egy sorsdöntő mérkőzést kellett megszakítani miatta. Az előadás után folytattuk a harcot, majd az utolsó nyelvi műhelyeken már különböző játékokban pontokat is gyűjthettünk. Vacsora után Novák Ferenc vezetésével együtt énekeltünk és egy hangulatos este zárta a tábort.
Másnap reggel csomagoltunk, majd sok emlékkel és friss tudással haza indultunk. A budapesti váltásnál megnöveltük a Keleti pályaudvar melletti antikvárium bevételeit és a táskáink súlyát, így együtt megmentettünk 30 darab használt könyvet a pókhálóktól, ami első olvasásra nagyon megrázóan hangzik, de még nem haltak ki az olvasni szerető fiatalok. Így egy tartalmas tábor után okosabban és sok „új” könyvvel térhettünk haza.