2016. október 6–9. között 40 felvidéki magyar pedagógus látogatott el Aradra, részben kirándulni, ugyanakkor szakmai tapasztalatcserére is.
Felvidéki vendégeink október 6-án, csütörtökön a Szabadság-szobornál, illetve a Vesztőhelyen tartott megemlékezésen vettek részt, este pedig a színházi előadást tekintették meg. Pénteken aradi oktatási intézményekbe látogattak el: 8 óvónő a Kincskereső, majd a Barátság óvodában töltött néhány órát, 5 tanító az Aurel Vlaicu Általános Iskolában ismerkedett a helyi oktatással, a többiek – tanítók, tanárok, szakoktatók – a Csiky Gergely Főgimnáziumba látogattak el. Ott Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei tiszteletbeli elnöke a város és a megye nemzetiségi és vallási statisztikáit mutatta be, Hadnagy Éva igazgató Arad megye magyar nyelvű oktatásának helyzetét ismertette, majd Spier Tünde aligazgató a Csiky Gergely Főgimnázium történetéről és jelenéről beszélt. A feltett kérdésekből, illetve a vendégek szavaiból pillanatok alatt kiderült, hogy valóban kisebbségi körülmények között oktató kollégák ülnek az asztal körül. A gondok csaknem teljesen azonosak, a megoldások viszont sokszor különböznek.
Hadnagy Éva igazgató egy, a város, illetve az iskola életét bemutató kisfilmmel kedveskedett a vendégeknek, majd három táncos lábú pár (az iskola néptánccsoportja részéről) mutatkozott be a színpadon. A pedagógusok kisebb csoportokban betekintést nyertek néhány osztály napi életébe, majd kölcsönösen kérdések özönével bombázták egymást a vendégek és a háziak.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) küldöttsége ellátogatott Temesvárra, a máriaradnai Magyarok Nagyasszonya búcsúra, Dévára és Vajdahunyadra. Vasárnap, kérések szerint, szentmisén, illetve istentiszteleteken vettek részt a vendéglátó Arad megyei RMPSZ valamely tagjának kíséretében.
„Feltöltődtünk, az aradi pedagógusok csaknem valamennyien küzdő, optimista típusok. Tanultunk, ne hagyjuk magunkat, támogassuk egymást odahaza, amint azt az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban vagy a dévai Téglás Gábor középiskolában láttuk” – mondta Fekete Irén, az SZMPSZ elnöki irodájának vezetője, a küldöttség szóvivője.
[Fotó: Pattus Dorottya]
Kedves Vendéglátóink!
Nagyon köszönjük a szeretetteljes fogadtatást, azt, hogy egymástól tanulhattunk, egymás örömét, bánatát megismerhettük.-) Az igazgató asszony és az aligazgató olyan páros a vezetésben, amilyet csak álmodhat egy iskola magának. Ők és tanáraik példaértékűek.
Nagyon jól éreztük magunkat, mintha otthon lettünk volna-) Hálásak vagyunk minden ott töltött percért.
Köszönünk mindent!!!
Tisztelettel és szeretettel: Fekete Irén főtitkár, SZMPSZ
u.i.
Egy icipici helyreigazítást engedjenek meg. A mi szervezetünk hivatalos neve: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) …csak a pontosság kedvéért-)
Számunkra is ugyanolyan kellemes volt a felvidéki magyar pedagógusok látogatása. Bár földrajzilag távol vagyunk egymástól, nem csak az köt össze, hogy ugyanahhoz az anyaországhoz tartozunk, ugyanazt a nyelvet beszéljük, hanem a hasonló vagy szinte azonos problémák is.
Az is jól esett, amikor elismerően és mosolyogva “lestek” be néhány kis osztályba, bepillantottak a kicsik munkájába.
A viszontlátásra!
Spier Tünde,
igazgatóhelyettes