Ma is első célpontunk a Teltház Étkezde volt, ahol a reggelin kívül úticsomagot is kaptunk, mivel eléggé mozgalmas napnak néztünk elébe. Ezután Óbudára gurultunk (pontosabban mi ültünk, csak az autóbusz gurult), a Graphisoft Parkba, ahol (többek között) a Microsoft Magyarország Kft. központja is van. Merthogy oda voltunk hivatalosak. Bizony. A Microsofthoz. Mi, csikysek és a neumannosok. Villámgyorsan két csoportra osztottak minket, a hatékonyabb kommunikáció kedvéért. Rövid bevezető után 45 perc állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy kipróbálhassunk mindenféle játékot (biliárd, darts, csocsó, xbox stb.) a szabadidős teremben. Ennyi érdekes gyakorlati dolog után (a másik csoportnak előtt) persze nem ártott egy kis elmélet sem. Ambruska Zoltán és Kiss Milán, akik a Microsoft-termékek technikai támogatásával foglalkoznak, a cég legújabb alkalmazásairól beszéltek, főként a cloud computingról, azaz a felhő alapú számítástechnikáról. Mindketten közvetlenek voltak és vidámak, de a pályaválasztásra vonatkozó információik komolyan megfontolandók. Ezzel a Microsoft Magyarország Kft.-nél tett látogatásunk véget is ért.
Uzsonnánkat már a Budavári nagy rondellánál fogyasztottuk el, majd körbelátogatva a várat megérkeztünk következő állomásunkhoz, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz. Csoportunk pályázati témájához kapcsolódik az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeiről szóló kiállítás megtekintése. A kiállítás végén a fiúk (és nem csak ők) valódi páncélokat, „pihekönnyűˮ szablyákat és kardokat próbálhattak fel, illetve ki. Senki sem szenvedett maradandó sérüléseket. 🙂 A múzeumlátogatás után, ha már a közelben voltunk, nem hagyhattuk ki Budapest egyik legismertebb műemlékét, a Halászbástyát. Megcsodáltuk a kilátást, fényképeket készítettünk (pár ezret, minimum), majd úgy döntöttük, hogy épp ideje lenne visszakeveredni szálláshelyünkre. A „rövidkeˮ visszaút közben (megjegyzem: gyalogosan) Muntean Tibor tanár úr megoszott velünk néhány információt a Cipők a Duna-parton című budapesti holokauszt-emlékművet megihlető eseményről.
Mint tegnap és tegnapelőtt is, a napot vacsorával zártuk. (Legfőbbképpen fánkkal. Muhaha!) A szabadprogram sem maradhatott ki – örömünkre. Szigorúan csak 10-ig – bánatunkra. Ezzel a mai nap is véget ért. És már kíváncsian várjuk a holnapot! 😀
[Fotó: Bacsilla Sándor, Csomós Roland, Ilona János, Ilona Judit, Zsámbok Zoltán]