[Szünet] Voca People – A zene története

A Voca bolygóról származnak (valahonnan a Nap mögül), ahol kizárólag zenével és hangokkal történik a kommunikáció. 2009-ben érkeztek a Földre, s mivel itt sok és sokféle zenét találtak, egyelőre itt is maradnak. Jelmondatuk: „Az élet zene és a zene élet.” Fellépéseiken tetőtől talpig fehérbe öltöznek, ettől csak élénk vörösre festett ajkuk és villogó szemük tér el. Idézet a földönkívüli legénység honlapjának magyar oldaláról: „Voca People együttest nyolc tehetséges zenész-idegen alkotja: három nőnemű idegen a női hangfekvést (alt, mezzo, szoprán) képviseli, míg a legénység három hímnemű tagja a férfiasabb basszus, bariton illetve tenor szólamokat. Két további hímnemű egyed beat-boxol és minden más habókos, nem emberi hanginger okozásáért is ők felelősek.”

Sok felvételük megtalálható az interneten, ezek közül válogattuk ki az alábbit. (A képminőség némi kívánnivalót hagy maga után, viszont a hang kitűnően élvezhető.) Következzen tehát a(z amúgy izraeli tagokból álló, a cappella és beat box zenét játszó) Voca People és A zene története.

(Akinek tetszett a videó, annak ajánljuk ezt is!)

Nightwish – Nemo

Finn szimfonikus metálbanda még nem volt a Szünet rovat vendége. Sürgősen pótolni kellett ezt a mulasztást, ezért esett a választás(unk – fejedelmi többes) a Nightwish együttes 2004-es Nemo című számára. Többek között ezzel tett szert nemzetközi hírnévre a Nightwish az elmúlt évtized közepén. Tarja Turunen szopránja és a valóban különleges zenei hangzások teszik izgalmassá a borongós látványvilágú Nemót, de találhatunk keményebb (Wish I Had an Angel), vagy éppen lágyabb tónusú számokat (Sleeping Sun) is a finn együttestől.

Napfény

Napfény… Amire olyannyira szükségünk van a téli szürkeségben, a hamar sötétedő városokban, falvakban, kívül és belül, munkánkban, tanulásunkban, beszélgetéseinkben, találkozásainkban, életünk minden percében.

Napfény – kitűnő ritmusban, kitűnő hangulatú zenében, videóban. Maroon 5: Daylight. (És a didzseridus bennszülött zenész végig elsőosztályú! 😀 )

Bobby McFerrin – Baby

Bobby McFerrintől az 1988-as (sokszorosan díjazott) Don’t Worry, Be Happy-t mindenki ismeri. És kábé ennyit. Pedig érdemes róla jóval többet is tudni. Idézet a wikipédiáról: „Egyedülálló a capella előadásmódjával, rendkívül széles, négy oktávnyi hangterjedelmével, valamint a szavak nélküli scat-vocaljával vált ismertté. Gyakran vált mellhangról fejhangra, vagyis falzettre, ezzel polifonikus hatást keltve, így képes a kísérő szólamot és a főszólamot is ritmusra pontosan reprodukálni. A ritmushangszereket beat-box technikával, illetve különböző hangképzési technikák felvonultatásával idézi fel. Képes multifonikus éneklésre is, vagyis egy időben két hangot meg tud szólaltatni. Ezt a bámulatos képességét Drive című számában hallhatjuk.” Ja, és jelentős komolyzenei képzettséggel rendelkezik, zongorázik, fuvolázik, klarinétozik, illetve karmesterkedik is, ezenkívül zenepedagógiai feladatokat is ellát. És (zenei) humora is van, ahogy ez az alábbi videóból is kiderül. Szóval miután megnéztük, meghallgattuk a Baby-t, irány a Bobby McFerrinről szóló Wikipédia-szócikk!

Aki többet is hallgatna tőle, az kattintson ide. (Személyes kedvencem, személyes emlékek, élmények nyomán a Common Threads. Igen, elaludni is lehet rajta… vagy nem.)

Gangnam Style – No Music Style!

Igen, tudjuk, ez már a második G.S. paródia, amit rövid idő alatt megmutatunk. Dehát milyen más vicces zene-videóval zárhatnánk ezt az évet, mint a hiper-szuper-übernézett dél-koreai ízlésficam egy elegáns karikatúrájával? Mégpedig azzal, amelyik Spy zeneklipjét éppen a zene nélkül mutatja be!!! Zajok, hangok, effektek maradtak, dübörgő zene viszont nuku! Nézzük csak! Érdemes! 😀