SuliJó kategória bejegyzései

Kedves csikysek!

Közzétéve Szerző:

erdely_legosszetartobb_osztalya_nyertesek_2013_2014Biztos mindenki emlékszik arra, hogy osztályunk, a 10. C, idén novemberben egy jótékonysági akciót szervezett. Ebbe ti is besegítettetek azzal, hogy játékokat hoztatok, illetve karkötőt és süteményt vásároltatok. Arról is olvashattatok a honlapon, hogy a befolyt összegből a kisiratosi gyermekotthon lakóit örvendeztettük meg.

Ha nem is mindenki, de majdnem mindenki tudta, hogy ezzel a jótettel a SuliJó által meghirdetett Erdély legösszetartóbb osztálya pályázatra jelentkeztünk. Köszönjük mind a 482 embernek, aki Facebookon ránk szavazva támogatott bennünket. A 3142 szavazattól (a közönségdíjas osztály ennyivel nyert) azonban igen távol álltunk. Ezt látva már csak csendben reménykedtünk, hátha a zsűri nekünk is odaítél egy díjat. De amikor láttuk, hogy az országból összesen 113 osztály jelentkezett, kezdtünk elbizonytalanodni. Amellett viszont továbbra is kitartottunk, hogy a SuliJó négynapos „osztályösszerázó” képzésén mindenképp szeretnénk részt venni, legfeljebb fizetünk érte. (Egyesek már félre is tették a zsebpénzüket.)

Izgatottan vártuk a csütörtököt (december 12-ikét), amikorra az eredményhirdetés várható volt, de a beérkezett pályázatok nagy száma miatt, elhalasztották azt hétfőre. És hétfőn 14 órakor megszületett a döntés! S most örömmel tudatjuk mi is veletek, hogy a zsűri az első helyezést osztályunknak ítélte oda. Mindnyájunknak nagy meglepetés és nagy öröm volt ez a hír. Reméljük, ti is velünk örültök. Szeretnénk még egyszer megköszönni nektek, hogy támogattatok bennünket.

Biztos, arra is kíváncsiak vagytok, hogy mit nyertünk. Ingyenes részvételt a SuliJó képzésen, ingyenes utazást Algyógyra, a képzés helyszínére, egynapos kirándulást Hunyad megyében és belépőt a dévai élményfürdőbe.

Ígérjük, hogy mindenről beszámolunk majd nektek. S ha kíváncsiak vagytok arra, hogy hogyan született a jótékonysági akciónk ötlete, hogyan szerveztük meg, valamint hogyan zajlott le a kisiratosi utunk, akkor kattintsatok IDE.

Vonatkozó bejegyzések:
Erdély legösszetartóbb osztálya: a X. C a Csikyből!!!
Piros dobozok, mosolygós arcok
Ajándék az ajándékozóknak is!
Sütivásár, karkötő-árusítás, játékgyűjtés

Erdély legösszetartóbb osztálya: a X. C a Csikyből!!!

Közzétéve Szerző:

Kisiratos_gyermekotthon (01)Ma kaptuk a hírt Rudolf Ágnes osztályfőnöktől: az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület által a SuliJó projekt keretében meghirdetett Erdély legösszetartóbb osztálya című versenyt a X. C nyerte meg. Igen, tőlünk, a Csikyből!!!

Idén október 14-én hirdették meg a versenyt, november 30. volt a beküldési határidő, december 10-én zárult le az internetes szavazás, és december 12-én hirdették ki az eredményt. (Hm, ennek már 5 napja, miért nem tudtuk meg hamarább?…)

Hogy a közös munka, karitatív tevékenység örömén kívül mit nyertek a X. C-sek? Részvételt a SuliJó képzésen, ingyenes utazást Algyógyra, a képzés helyszínére, egynapos kirándulást Hunyad megyében (Vajdahunyadi vár, Dévai vár, Piski-i arborétum), illetve belépőt a Dévai élményfürdőbe (www.aqualanddeva.ro). Gratulálunk nekik, és várjuk a részletesebb beszámolót Rudolf Ágnestől! 🙂

erdely_legosszetartobb_osztalya_nyertesek_2013_2014A képre kattintva a további díjazottakat is megtekinthetjük.

Nekik múlt, nekünk jövő… A XI. A egy másik arca

Közzétéve Szerző:

SuliJo_XIA_KisiratosNémi szervezéssel (na jó… elég sokkal) kitaláltuk (na jó… az Oszi), hogy tegyünk valamit együtt, és leginkább valami jót tegyünk. Valójában ez sem csupán a mi ötletünk volt, hisz evvel a SuliJó pályázatát céloztuk meg.

Viszont az már a mi fejünkből pattant ki, hogy a kisiratosi Máltai Házban működő mozgássérült otthont látogatjuk meg. A lányok az ajándékba vitt sütit készítették, a fiúk pedig… drukkoltak nekik. Aztán Dávid, röpke két hét noszogatás után, elkészítette az emléklapokat, melyre osztályképet és idézetet „varázsolt”, s ezt búcsúzóul az otthon lakóinak ajándékoztunk. Egyenpólót öltöttünk magunkra, amikre smiley face-eket ragasztottunk, a vidámság jelképeként.

Az otthonban már várták érkezésünket, mi pedig leültünk beszélgetni, vagy éppen meghallgatni őket. Azok a bölcs, idős emberek, aki idejük legnagyobb részét tolószékben, ágyhoz kötve, az ápolók fehér köpenyét bámulva töltik, egy kis időre elfelejthették a monoton, nyomasztó napokat, s felelevenítették boldog(abb) életszakaszaikat. És csak meséltek és meséltek, régi szerelmekről, katonaemlékekről, találmányokról, zenei sikerekről, iskolai csínytevésekről, kudarcokról és sikerekről.

Endre és Rudi még egy-egy tolószéket is kipróbálhatott, s ez nagy mértékben megváltoztatta nézőpontjaikat. Egy ötlet is felmerült Henitől, miszerint miért ne lehetne havonta más-más osztálynak megismételnie egy ilyen délutánt… Lenne rá igény.

A három óra hamar eltelt, és mindenki szívesen maradt volna még, de várt a busz, így indulnunk kellett. Megígértük az ottaniaknak, hogy amint alkalmat találunk, újra meglátogatjuk őket. 

Piros dobozok, mosolygós arcok

Közzétéve Szerző:

Kisiratos_gyermekotthon

November 21-én, kora délután megérkeztek a kisiratosi Pio Atya Gyermekotthonba a sütivásáros beszámolóban említett játékok. A nyolc nagy doboznyi ajándékot a gyűjtési akciót szervező X. C osztály személyesen adta át Rudolf Ágnes osztályfőnök kíséretében. A diákokat Győrfi László nevelő fogadta.

Az otthonban élő 12 fiatalnak – közülük 4-en csikys tanulók – meglepetés volt a diákok érkezése, a legkisebbek nagyon meglepődtek az ajándékozók érkezésekor. Viszont később megbátorodtak, és a tizedikesekkel együtt együtt bontották ki a piros dobozokat. A nevelő megköszönte a jótevők áldozatos munkáját, majd kisebbek és nagyobbak együtt próbáltak ki néhány játékot. Búcsúként közösen elénekeltük a Kis karácsony, nagy karácsony című éneket, ezzel is emlékeztetve az ajándékozás örömére. A tizedikesek abban a reményben hagyták el a gyermekotthont, hogy látogatásuk alatt nemcsak játékokkal, hanem néhány gondtalan perccel is megajándékozták az ott élő gyermekeket.

[Fotó: Bortoș Júlia, Ilona János] 

Sütivásár, karkötő-árusítás, játékgyűjtés

Közzétéve Szerző:

nyitokep

E címszavak alatt tevékenykedett a 10. C osztály november 18-án, a tanórák közti szünetekben. Több mint 20 féle sütemény és körülbelül 60 karkötő várta gazdáját az épület „hídján” (a régi és az új épületrész közötti átjáróban). A sütivásár az egész iskola körében népszerű volt, kisdiáktól a tanárokig mindenki vásárolt a süteményekből.

A tizedikesek célja az volt, hogy – a két héttel ezelőtti zöldséggyűjtéshez hasonlóan – az akcióból összegyűlt pénzt és játékokat felajánlja a kisiratosi gyermekotthon fiataljainak. A vásár nagy sikerének köszönhetően több mint 870 lej és rengeteg játék gyűlt össze az adakozó szellemű diákok részéről. Ezúton is hálásan köszönjük nekik nemes cselekedetüket!

Az ajándékok hamarosan (e hét csütörtökén) a gyermekotthonba kerülnek, s reméljük, örülni fognak ott nekik. Az akcióról megkérdeztük a 10. C osztály néhány diákját.

– Szerinted sikeres volt a sütivásár?
Arros Katalin: – Szerintem elértük a célunkat, mert sok játékot és pénzt gyűjtöttünk.
Bortoș Júlia: – Szerintem a sütivásár nagyon jó volt, mivel kiderült, hogy az osztályunk képes még összetartóbb lenni a jó cél érdekében. Sikeres volt az akció, látni lehetett a diákokon, hogy igenis segíteni szeretnének a rászorulókon.
Sandu Roland: – Szerintem nagyon sikeres volt a sütivásár, és egy jó dologra fordítjuk az összeget.
Boda Krisztina: – Az elején nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fog végződni az egész, de végül engem is meglepett az eredmény. Úgy gondolom, jelentős összeget sikerült összegyűjtenünk, amivel segíthetjük a rászorulókat.

– Te szoktál jótékonykodni?
Arros Katalin: – Szeretek másokon segíteni, hátrányos sorsú gyerekeknek adom a jó állapotban lévő, de már kinőtt ruháimat.
Bortoș Júlia: – Persze, többször is előfordult, hogy ruhákat vagy megunt játékokat adakoztam egy árvaháznak.
Sandu Roland: – Egyedül nem szoktam, csak néha az utcán adok pénzt a kéregetőknek, de ha egy csoport eldönti, hogy jótékonykodni akar, akkor részt veszek én is.
Boda Krisztina: – Igyekszem segíteni, amikor lehetőségem van rá.

[Fotó: Bortoș Júlia, Ilona János]