Hírneves elődök

ANTOLIK KÁROLY (1843–1905) matematika-fizika szakos tanár. 1875–92 között természettant és mennyiségtant tanított Aradon. Az elektromosságtan egyik úttörője volt, vizsgálta a légköri elektromosságot, csillagászati megfigyeléseket végzett. Több kiváló tankönyv szerzője, számos tudományos és tudománynépszerűsítő cikk, tanulmány írója.

BURIÁN JÁNOS (1852–1926) klasszika filológus. Aradon 1898–1919 között latin nyelvet oktatott, 1919–21 között ő volt az iskola igazgatója, amikor át kellett adnia az iskola épületét. Latin–magyar, magyar–latin szótárát a mai napig használják. Segédkönyvet adott ki a latin nyelv oktatásához.

MÁRKI SÁNDOR (1853–1925) kolozsvári és szegedi egyetemi tanár, az MTA tagja. 1877–86 között Aradon a főgimnáziumban történelmet tanított, a Kölcsey Egyesület titkára volt. Foglalkozott a parasztmozgalmakkal (Dózsa, Pero), a Rákóczi-szabadságharccal, Arad és Békés megye helytörténetével. Megírta Arad vármegye és Arad városának nagymonográfiáját, írt több középiskolai történelmi és földrajzi tankönyvet, történelemnépszerűsítő tanulmányokat és cikkeket.

JANCSÓ BENEDEK (1854–1930) publicista, az MTA tagja. 1880–87 között magyar nyelvet tanított Aradon. Szerkesztette az aradi Középiskolai Szemlét, szerkesztője az Arad vármegye és város monográfia-sorozatnak. Könyvet írt Kölcsey Ferenc és Fábián Gábor életéről és munkásságáról.

KARA GYŐZŐ (1860–1942) történelemtanár 1891-től 1936-os nyugdíjazásáig történelmet tanított. Ő rendezte az iskola számára az Orczy–Vásárhelyi könyvtár anyagát. Feldolgozta Fábián Gábor műfordítói tevékenységét, Csiky Gergely tanulókorát. 1913-ban és 1932-ben részt vett a vesztőhelyi ásatásokban a kivégzett tábornokok hamvainak feltárásánál.

KRENNER MIKLÓS (1875–1968) bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1906–1925 között magyar nyelvet, földrajzot és történelmet oktatott Aradon. A két világháború között az erdélyi nemzetiségi közélet közismert publicistája volt Spectator néven. Több könyvet adott ki Aradon, többek között egy Petőfiről szólót, valamint egy aradi városképet.

FISCHER ALADÁR (1882–1943) 1907-ben került Aradra tanárnak, 1921–43 között töltötte be az igazgatói tisztséget, vezette az iskolát a legnehezebb időszakban. Kiváló pedagógus és szervező volt. Tagja volt Kölcsey Egyesület vezetőségének, a Vasárnap c. kulturális lap állandó munkatársa, majd Wild Endrével társszerkesztője. A világháború alatt kezdeményezője a Fecskés-könyvek sorozat megjelentetésének.

FÁBIÁN GYÖRGY (1909–1978) fizika- és kémiatanár. 1932-ben került egykori iskolájába tanárnak, s oktatott 1971-es nyugdíjazásáig. A Kölcsey Egyesület választmányi tagja volt. Oktatófilmeket készített, diákjainak rendszeres laboratóriumi gyakorlatot szervezett, tudománynépszerűsítő cikkeket írt a helyi sajtóban. Lelkes kirándulásszervező volt.

FICZAY DÉNES (1921–1985) irodalomtörténész és bibliográfus, magyar nyelv- és irodalomtanár 1945–81 között. Számos irodalmi dokumentumot közölt a szaksajtóban a magyar irodalom jeleseinek aradi kapcsolatairól. Egy aradi irodalmi bibliográfiához gyűjtött össze jelentős anyagot. Városnéző sétáin Arad nevezetességeivel ismertette meg diákjait. Munkáiból 1990 után a Kölcsey Egyesület adott ki négy kötetnyi anyagot.

KOVÁCH GÉZA (1925–2004) a történelemtudományok doktora 1951–89 között oktatott történelmet. Helytörténészként kutatásaiban elsősorban agrártörténettel, demográfiával és céhtörténettel foglalkozott. Száznál több tanulmánya, húsznál több könyve jelent meg, köztük a Bánság demográfiai és gazdaságtörténeti fejlődéséről szóló is, de több Arad megyei falumonográfiát is megírt.

Ujj János

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

6 + 8 =