Kerekasztal mellett iskolánk múltjáról, a jelenének tükrében

Iskolánk múltja, jelenének tükrében – kerekasztal-beszélgetés a Csiky Gergely Főgimnáziumban. A képen balról jobbra Puskel Péter, helytörténész, Király András, helytörténész, nyug. helyettes államtitkár, Ujj János, nyug. történelemtanár, helytörténész, Olasz Angéla, nyug. történelemtanár, illetve dr. Muntean Tibor, történelemtanár, a beszélgetés moderátora [Fotó: Ilona János]

Akár Szentgyörgyi Albert gondolata is lehetett volna az apropója annak a beszélgetésnek, melyre idén december 5-én a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében került sor, Olasz Angéla, nyug. történelemtanár, Király András, helytörténész, nyug. helyettes államtitkár, Puskel Péter, helytörténész, illetve Ujj János, nyug. történelemtanár, helytörténész valamint dr. Muntean Tibor, a beszélgetés moderátora között. A világhírű tudós szerint „a történelem az a tantárgy, amelynek a legnagyobb hatása volt értékrendszerünk kialakulására, hiszen milyen más alapra lehet a jövőt építeni, mint a múltra?”

Iskolánk múltja még ma is sokak számára kényes téma, hiszen a többségi nemzet számára nem könnyű megemészteni azt a tényt, hogy nem sok köze volt/van sem az 1745-ben megalapított minorita gimnáziumhoz, sem az 1873-ban felállított királyi főgimnáziumhoz. Ez utóbbi intézmény épületét 1919-ben jogtalanul „átvette” a román állam és így jött létre a Moise Nicoară Líceum. A minorita rend, a katolikus egyház és a helyi magyar közösség összefogására volt szükség, hogy az utcára tett tanári kar és diákság új otthonra leljenek. Megalapították a Római Katolikus Főgimnáziumot és 1923-ra elkészült iskolánk épülete is.

Amikor tehát Szent Miklós napjának előestéjén iskolánk történelmének fogas kérdéseit boncolgattuk, arra is igyekeztünk választ keresni, hogy számít-e egyáltalán a múlt. Véleményem szerint – és ezért is lett találkozónk címe Iskolánk múltja, jelenének tükrében – ahogyan egy nemzet, úgy egy iskolai közösség sem létezhet, s nem működhet sikeresen, ha elhanyagolja, semmibe veszi múltját, hagyományait. Nem csak arról van szó, hogy ami 100 éve történt, az még ma is befolyásolja életünket, hanem arról is, hogy helyesen értelmezve az aradi magyar oktatás több mint két évszázados történelmét, felhasználhatjuk elődeink pedagógiai és oktatásszervezési tapasztalatait.

[Fotó: Ilona János]

« 1 A 2 »
Az iskola pedagógiai programja a 2019–2024-es időszakra
Országos versenyeredmények elismerése

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 × négy =

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..