A Csiky Gergely Főgimnázium versenyvizsgát hirdet félnormás gondozónői állásra a Kincskereső Óvodába.
A versenyvizsga időpontja: 2012. október 16., 10 óra.

További információk az iskola titkárságán, vagy a következő telefonszámon igényelhetők: 0257-210002.

/A román nyelvű értesítés: itt./

Október 6., szombat. Délelőtt, a Vesztőhelyen nagyon kevesen (két-háromszázan), délben, a Szabadság-szobornál már jóval többen vettek részt az aradi tizenhárom vértanú emléknapján szervezett megemlékezéseken.

A vesztőhelyi koszorúzás hangulatát nagyban emelte a kecskeméti Kiskun Huszár- és Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjainak jelenléte, akik korhű viseletben, tiszti, katonai egyenruhákba öltözve vonultak az obeliszkhez, majd díszőrséget álltak annak lépcsőin és körülötte. Az ünnepséget követően a helybéliek közül sokan igyekeztek lefényképeztetni magukat az 1848-as hagyományőrzők körében. (Ők délben, a Szabadság-szobornál szervezett megemlékezésen is részt vettek.)

Először két egykori vértanú, Damjanich János és Knezić Károly leszármazottai koszorúztak. Őket az RMDSZ országos és helyi szervezete, a bukaresti magyar nagykövetség, a kolozsvári főkonzulátus, a Magyar Országgyűlés, az aradi Szabadság-szobor Egyesület, a megyei és városi önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek tisztelegtek a vértanúk sírjánál.

Iskolánk részéről mindkét helyszínen Juhász Béla igazgató és Hadnagy Éva aligazgató (illetve, a Szabadság-szobornál Spier Szilvia hatodikos és Csomós Ferenc Roland nyolcadikos diák is) koszorúzott. A koszorúk elhelyezésénél V–VIII., illetve IX–XII. osztályos diákjaink segédkeztek. 

„Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.

Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-erdőt.

Tanulni kell mézet, diót,
jegenyefát és űrhajót,

a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,

tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,

ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.”

Nemes Nagy Ágnes fenti, Tanulni kell című verse volt az idei Márki Sándor-díjátadás mottója. Ennek versszakait olvasta fel Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei elnöke az október 2-án a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében megtartott ünnepség elején, a Szózat meghallgatása után. Halász Ferenc, az RMPSZ országos alelnöke, Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes beszélt a Pedagógus Szövetségnek a romániai magyar oktatásban betöltött szerepéről, a kiemelkedő teljesítményt felmutató pedagógusok, illetve diákok részére alapított díjakról: Ezüstgyopár-, Ezüstfenyő-, Apáczai-, Mákvirág-, Bolyai Farkas-, Kós Károly-díj stb. 

Szeptember 29.-én, az Aradi Magyar Napok keretében a város VI. osztályos tanulói az immár hagyománnyá vált világosi emléktúrán vettek részt. És hogy miként is telt a kirándulás? Íme, Vuin Tímea, az egyik résztvevő rövid beszámolója:

„Reggel 9-kor indultunk a világosi várhoz. Az út körülbelül fél órába telt. Mielőtt a várhoz értünk, meglátogattuk Csiky Gergely pankotai szülőházát és a szőlősi malmot, ahol sok érdekes dolgot megtudtunk a világosi fegyverletétel előzményeiről. A nagy hegymászás előtt leültünk enni a Bohus kastély kertjében, hogy erőnk legyen a mászáshoz. Nagy nehezen értünk fel a várhoz, a fiúk hátulról tolták a lányokat felfelé és egy páran segítettek a csomagokat is cipelni. Három órába telt, míg felértünk. Nagyon fárasztó volt… Megnéztük a rombadőlt várat, pihentünk egyet, majd elindultunk lefelé. Ahogy szaladtunk a hegyről lefelé, alig bírtunk megállni, majdnem eltévedtünk, de szerencsére egy tanár utánunk jött és visszavitt a többiekhez. A kísérők közül néhányan megálltak egy forrásnál tüzet készíteni a szalonnasütéshez. Innen ittunk friss, hideg forrásvizet. Lassan elindultunk lefelé. Egy órába telt, ameddig leértünk a buszhoz és elindultunk hazafelé.

Nagyon jól telt a kirándulás. Jól szórakoztunk és közben tanultunk is.” 

Szeptember 26-án ünnepeltük a Nyelvek Európai Napját. Ebből az alkalomból közös tevékenységet szerveztünk az aradi Iosif Moldovan Általános Iskola IV–VIII. osztályos diákjaival. Ezen a csikysek részéről a harmadikosok vettek aktívan részt rajzkiállítással, szövegmondással és néptánccal.

A vendégiskola diákjai furulyakísérettel népdalokat énekeltek, a mieink pedig népi játékokkal és néptánccal léptek fel. A tevékenység végén európai országok zászlócskáit tűzték ki a jelenlévő diákok, majd mindnyájan a színpadon gyülekeztek egy közös fotó kedvéért.

Nézőként jelen voltak a tizenegyedikes filológia osztály tanulói, a másodikosok és a napközisek. A tevékenység során megfogalmazódott e nemzetközi eseménysorozat legfőbb üzenete: nyelveket kell és érdemes tanulni. 

A nyelvek 2001-ben megrendezett európai évének és a nyelvek első európai napjának sikerén felbuzdulva az Európai Bizottság úgy döntött, hogy szeptember 26-át ezentúl minden évben a nyelvtanulás népszerűsítésének szenteli.

A nyelvtanárok a Nyelvek Európai Napja alkalmából felhívhatják diákjaik és mások figyelmét a nyelvtanulás fontosságára, ezzel is motiválva őket az idegen nyelvek elsajátítására. Tájékoztathatják az embereket munkájukról, és tájékozódhatnak kollégáik tevékenységéről.

Iskolánk idén is kivette részét ebből a programból: 2012. szeptember 26-án több osztályban is különleges nyelvórán vehettek részt a tanulók.

Az V. és VI. A-sok nyelvi játékok révén ismerkedtek az ellentétes értelmű szavakkal és szerepjátékokat játszottak. Az élvezetes, szórakoztató és tanulságos óra eredményesen kultiválta a nyelvek iránti érdeklődésüket, és alkalmat adott az együttműködésre és együtt tanulásra. 

Október 1-jén, hétfőn rajtol az új egyetemi tanév.

Sok sikert, hasznos tanulmányokat, szép élményeket kívánunk minden idei, tavalyi, tavalyelőtti stb. csikys végzősnek, aki első, második, harmadik stb. egyetemi/főiskolai évét kezdi itt, Romániában, vagy külföldön!

A már egyetemi/főiskolai tanárként dolgozó egykori csikyseknek pedig türelmet, figyelmet, eredményes oktatói munkát kívánunk! 🙂

Ezzel a címmel tartott szeptember 28-án, pénteken bemutatót a csikys diákok egy részének Dr. Penke Botond biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Orvostudományi Egyetem (2000-től a Szegedi Tudományegyetem része) Orvosi Vegytani Intézete vezetője, Széchenyi-díjas professzor. Az előadás egyik Nobel-díjas feltalálónkról, Szent-Györgyi Albertről és a tudományban betöltött szerepéről szólt. A professzor úr bemutatója nem csak Szent-Györgyi munkásságát, de emberi oldalát és természetét is bemutatta: intuitív egyéniségéről, nyitottságáról, a demokráciát elnyomó Rákosi-rendszerhez, a tudományhoz és a kutatáshoz való viszonyulásáról is beszélt. Kortársait nem csak munkája és elméje, de egyénisége és közvetlensége, vitalitása is lenyűgözte. (Teniszezett, motorozott, vitorlázott, lovagolt, síelt, 70 évesen megtanult szörfözni, de még 90 éves korában is aktívan sportolt.)

A legtöbb ember számára Szent-Györgyi neve egyet jelent a C-vitamin felfedezésével, ennél azonban sokkal többet rejt életpályája. Egyesek szerint, ha nincs a második világháború, az izomkontrakció területén való alapvető felfedezései még egy Nobel-díjat hoztak volna számára, így azonban további munkáját nem honorálták díjakkal. Azt vallotta, hogy a tudományok terén egy kis nemzet is versenyképes. Álma volt a kutatások és az egyetemek teljes szabadsága. (Nevéhez fűződik a „falak nélküli laboratórium” megalkotása, amely több ezer tudós munkáját szervezte és koordinálta.) Mivel úgy érezte, hogy Magyarországon nincs demokrácia, 1947 végén kivándorolt, ám soha nem akart elszakadni hazájától.