De le ám, mégpedig csekély 39 kilométer magasról. A tények röviden: október 14-én, román idő szerint 21 óra után néhány perccel ugrott le az új-mexikói Roswell fölött a 43 éves osztrák Felix Baumgartner több mint 39 kilométer magasról, ahová egy csúcstechnikával felszerelt, speciális hőlégballon kapszulájában emelkedett fel. Az éveken át előkészített rekordjavítás rendben zajlott, bár a nehezen megállítható pörgés miatt voltak „meleg pillanatok” is (eszméletvesztéshez közeli állapot stb.). A magas nyomást és extrém hideget is kibíró szkafanderszer-ruhában végrehajtott ugrása közben Felix garantáltan átlépte a hangsebességet (1342,8 km/óra, vagyis 1,24 mach, azt a kiskésit neki!), s a végén épségben földet is ért. (Hadd ne soroljuk a mindenféle ejtőernyők és pótejtőernyők és pót-pótejtőernyők kusza összevisszaságát, amivel fel volt szerelkezve.) Részletesebben az eseményről és megítéléséről itt, meg itt, meg itt.

Felixre és a hőlégballon kapszulájára sok-sok kamerát szereltek, amelyek rögzítették az ugrást. Ezek és a földi szupererős kamerák felvételeiből készült az alábbi másfél perces videó, a rekordjavítás tömör összefoglalója.

 Betöltés ...

Härtlein Károly fizikus, mérnök a BME (Budapesti Műszaki Egyetem) kísérleti fizika tanszékén tartott kísérlet bemutatói mellett rendszeresen fellép egyéb helyeken és a televízióban is. Neve ismerősen csenghet a csikysek fülében, hiszen 2010 őszén iskolánkban is tartott egy másfél órás látványos fizika-showt az érdeklődő diákoknak és tanároknak.

Az alábbi videón (forrás: index.hu), egy a közelmúltban történt angliai baleset kapcsán hatásosan és meggyőzően bizonyítja a folyékony nitrogénnel való italhűtés és italfogyasztás veszélyeit. Lássuk csak, hogyan!

 Betöltés ...

Szeptember 12-én, szerdán mutatta be az Apple az okostelefonok legújabb generációját, az iPhone 5-ös verziót. Naná, hogy már számos paródia-videó kering a YouTube-on az ötöskéről. Közülük az egyik legsikerültebbet osztjuk meg hűséges látogatóinkkal. 

Gördítősáv? Ósdi cucc, kukába vele! Itt az új telefon, ahol egyáltalán nem kell gördítősáv! Kényelmesen olvashatunk vele hosszú szövegeket, gitárszimulátorként és mérőszalagként használhatjuk, helyettesítheti kedvenc lézerkardunkat, s akkor még nem szóltunk a nagyszerű panorámafelvételekről, amelyeket egyetlen kattintással készíthetünk vele. Ja, és tetőtől talpig láthatjuk benne a legmagasabb beszélgető társunkat is, bizony! Merthogy ez a legMAGASabb változás, ami az iPhone-al történhetett!!!

 Betöltés ...

Tömegközlekedés! AUTÓBUSZ!! Jeeeee!!! A „legkúlabb” utazási eszköz!

Kúl a buszsofőr („Yes, I’m cool”)! Szuperek az ülések! Gigantikus panoráma ablakai vannak! Meg dizájnos gombok dögös funkciókkal (pl. Stop). Hosszú és naagy és bilikék színű! Saját sávon repeszt a városban, bezony!!! Még éjszaka is!!! És minden! Égeti a gumit az aszfalton, mint egy görög isten!

Hát van ennél kúlabb, hm?! Nincs, az tuti! Erről győz meg minket az alábbi (nem kevéssé vicces) reklámfilmben a dán közlekedési vállalat, a Midttrafik. Hatásosan! 😀

 Betöltés ...

Hétköznapi helyzet: Steve Mahan beül az autójába, begurul a városba, ott felveszi a ruhatisztítóból a kitisztított öltönyét, visszahajt az otthonához, s útközben megáll egy gyorsétteremnél, hogy vegyen egy hamburgert. Mi sem egyszerűbb, igaz? A dolog pikantériája: Steve Mahan 95%-os látássérült, azaz majdnem teljesen vak. Hoppá. S akkor hogy vezeti az autóját? A válasz: sehogy. Az autója vezeti önmagát. Számítógépes irányítással, különféle szenzorokkal, kamerákkal pásztázza maga körül a forgalmat, hogy reagálni tudjon minden helyzetre.
Kalifornia államban 2015 januárjától megengedett lesz a sofőr nélküli autók használata a járműforgalomban. A Google által erőteljesen támogatott projekt keretében a tesztautó már több mint másfél millió kilométert tett meg balesetmentesen, mindenféle közlekedési körülmények között. A filmben szereplő Steve Mahan lesz az automata autó (auto-autó 🙂 ) első civil felhasználója, aki a Goggle-tól ajándékba kapja a masinát. /Forrás: itt./

 Betöltés ...

Van néhány olyan csücske a gömbölyű Földnek, ahová szívesen eljutnék majd egyszer. Svédország (Stockholm), a távoli Kanada, s a még távolibb Új-Zéland. Új-Zéland, amelyről először Jules Verne regényeiben (Kétévi vakáció, Grant kapitány gyermekei) olvastam. Új-Zéland, ahol – a már ott jártak szerint – mindenfajta vidék megtalálható, a szubtrópusi, meleg tengerparttól a zord, havas hegyvidékig, a kietlen, zord tájaktól a barátságos, modern településekig. Új-Zéland, ahol A gyűrűk ura trilógiát (és kétrészes félfolytatását, előzményfilmjét, A hobbit-ot) filmezték, s ahol a filmből megismert Hobbitfalva ma is látogatható. Új-Zéland, amelyről az alábbi látványos reklámfilm is szól, épp Középfölde történetére utalva. Apropó, ti hová utaznátok szívesen? Írjatok erről hozzászólásban, ha akartok. 🙂

Forrás: index.hu

 Betöltés ...

A méz ugyebár nem a piacon terem, sem az üzletek polcain. A méhecske nevű jóbarátunk termeli, társadalmi munkában. Jó, nem elsősorban a mi táplálásunkra, de azért a rendszeres kifosztogatás ellen se nagyon védekezve (általában). A kifosztogatás tudományos neve: pergetés, vagy mézpergetés. Ezt illusztrálja nagyszerűen az alábbi kisfilm. A kaptárak megnyitása (füstölővel, hogy a méhek ne nagyon támadjanak közben), a keretek kiemelése, a viaszréteg lehámozása, majd a tulajdonképpeni pörgetés a centrifugában – a folyamat minden része szépen követhető, sőt az álmos nyári nap hangulata is átsüt a képkockákon. Érdemes megnézni! (És mézet enni is, mert finom és egészséges!)
Ja, és nem hiszitek el, de vannak profi méhészek (főleg idősebbek), akik az egészet mindenféle védőruha, háló nélkül végzik, a méhrajokat puszta kézzel sepregetik le és azok annyira elámulnak ettől a merészségtől, hogy megszúrni is elfelejtik a merész vállalkozót. (Azért komoly tapasztalat nélkül senkinek sem ajánljuk ezt a mutatványt, komoly gondokat okozhat a méhszúrás, főleg ha valaki allergiás rá!)

Ja, és tudtátok, hogy vers is szól erről? Szabó Lőrinc: Mézpergetés.

 Betöltés ...

Augusztus van, a csillagfényes nyári éjszakák hónapja. A Göncölszekér, a Fiastyúk, a Cassiopeia, vagy éppen a Tejút rejtélyesen ragyogó fényösvénye teszi felejthetetlenné egy-egy táborozás, kirándulás vagy akár csak a kertben eltöltött késői órák emlékét. Kevesen láthatjuk viszont élőben a déli félteke fölé boruló égbolt konstellációit, köztük a híres Dél Keresztjét, vagy éppen a hozzánk legközelebbi csillagokat tartalmazó Kentaur csillagképet. Colin Legg hangulatos (és díjnyertes) time-lapse videójában ezek és más látványos dolgok is feltűnnek. A Lovejoy üstököscsóvája, a szikrázó Tejút-sáv, hullócsillagok nyoma, villámokat eregető viharfelhők, egy „villámgyors” holdfogyatkozás, no meg a kitűnő kísérő zene – mindezekért érdemes végignézni a Nocturnal című kisfilmet.
(Személyes kedvencem az 1 perc 30 másodpercnél kezdődő rész. De előtte is szép! 🙂 )

 Betöltés ...