Hősök nyomában, Kőszegen

honismereti_akademia_kisebbIdén július 30. és augusztus 4. között zajlott le a XXIV. Honismereti Ifjúsági Akadémia, ezúttal Kőszegen. A Csiky Gergely Főgimnázium részéről a végzős Kecskés Lóránt és alulírott nyújtottunk be közös pályázatot Olasz Angéla történelemtanár segédletével, amely sikeresnek bizonyult, így részt vehettünk a Honismereti Szövetség által szervezett programsorozaton. 

A megnyitóra a Jurisich-vár lovagtermében került sor, ezt a várkapitány szobrának megkoszorúzása követte, majd érdekfeszítő előadásokat hallgattunk meg a Jurisich Miklós Gimnázium nagytermében, vacsora után pedig ismerkedős játékokon vettünk részt.

Dolgozatunk Példaképem, Damjanich János, a „veretlen hadvezér” címmel találóan illeszkedett a megadott témakörhöz (Arcok és harcok – hősök, példaképek), bemutatását 31-re, azaz szerdára tűzte ki a vezetőség. Előadásunkat vastapssal fogadta a közönség, amely örömmel töltött el minket. A korreferátumok után tartalmas városnézés következett. Az esős időjárás miatt a Szulejmán-kilátó aznapra tervezett meglátogatása azonban sajnos elmaradt.

Harmadnap kirándulással telt az idő. Őrvidékre átutazva megtekintettük a festői szépségű lékai lovagvárat, valamint a helyi templomot, ellátogattunk a rohonci holokauszt-emlékműhöz, majd visszatértünk a mai Magyarországra. Szétnéztünk Nardán, a „hűségfaluban” és a Vasfüggöny Múzeumban is. Az utolsó szerdai esemény a Bükfürdőn történő strandolás volt.

2-án Kőszeg 1532-es védőinek tiszteletére faültetés történt, aznap fedezhettük fel a várat és a helyi temetőket is.

Azokban a napokban számos kulturális rendezvénynek (koncertek, tűztánc, bokszmérkőzés stb.) adott otthont Kőszeg. 3-án került sor a várjátékokra, a vár 1532-ben lezajlott török ostromának reprezentálására. Az ostromnapok ezzel feltették az i-re a pontot, úgy gondolom, méltó befejezése volt a programoknak.

Az Akadémia vasárnap zárult. Onnan hazautazva döbbentünk rá társammal, hogy utolsó alkalommal képviselhettük (volt) iskolánkat előadóként a Honismereti Ifjúsági Akadémián, tehát véget ér életünknek még egy kedvelt időszaka. Köszönettel tartozunk Olasz Angéla tanárnőnek segítségéért, áldozatos munkásságáért, illetve a Honismereti Szövetségnek a kiváló programok szervezéséért, valamint biztató szavakkal a jövő generációnak: érdemes oda járni, jó érzés ott előadni.

[Fotó: Olasz Angéla]

« 1 A 2 »

A kopjafa felújítása
A Magyar Állami Operaház előadása a Csiky udvarán

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

3 × 1 =

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..