Iskolánk és a budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnázium korábban is létező kapcsolatának elmélyítésére ad kiváló alkalmat a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul programjába való bekapcsolódásunk.
Mai márciusi ifjak című közös pályázatunkat budapesti partnereink kezdeményezésére és velük együtt működve a 2011–2012-es tanévben dolgoztuk ki. A pályázat célja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közös megünneplése, a két iskola tanulóinak és tanárainak ismerkedése, tapasztalatainak kicserélése, a kilencedikesnek az új iskolai környezetbe való beilleszkedésének megkönnyítése. Résztvevői a két iskola 22-22 diákja és 3-3 tanára. A Csikyt a IX. A osztály tanulói, illetve Ruja Ildikó pályázati felelős, Hadnagy Éva aligazgató (a pályázat pénzügyi felelőse), Ilona János informatikatanár és Muntean Tibor történelemtanár képviselik.
Előkészítő előadásokkal, beszélgetésekkel, majd egy közös internetes válaszkereső játékkal hangolódtak rá a pályázatban résztvevő diákok az első találkozásra, amelyre 2013. március 11. és 14. között került (pontosabban kerül!) sor Budapesten. Aranyosok és csikysek zenés, táncos ünnepi műsorral közösen ünneplik március 15-ét. Az előadás megtervezése, formába öntése és a próbafolyamat mozzanatai a forradalom budapesti helyszíneivel való ismerkedéssel váltakoznak. Következzenek részletek a helyszínen íródó kollektív naplónkból és válogatás a sok-sok fotóból.
Ruja Ildikó
Hétfő, 2013. március 11.
Budapestre érkezünk. Először elfoglaljuk szobáinkat a Ventura Hotelben, majd Aszódi Judit aligazgató vezetésével partnerünk, az Arany János Általános Iskola és Gimnázium Sas-hegyi épületébe buszozunk. A helyi diákok Koudela Judit, Rédei Edina és Tóth Kinga tanárnő kíséretében az Arany-teremben várnak, Patkó Lajos igazgató úr pedig rövid beszéddel köszönt bennünket. Az iskola menzáján ebédelünk, majd az igazgató úr vezet végig az iskolán. Megtekintjük a frissen felújított biológia-, illetve a kémiatermet, amelyeknek ablakából rendkívül szép kilátás nyílik a fővárosra is.
Vitárius Balázs földrajztanár, igazgató-helyettes és Marton Éva történelemtanár, szabadidő-szervező irányításával készülünk arra a színdarabra, amelyet – a projekt fő céljaként – a két iskolából verbuválódott diákcsoport közösen fog bemutatni március 14-én. Az iskola kertjében filmre vesszük előre betanult táncainkat, majd a sportcsarnokban folytatódnak az előkészületek. Vitárius Balázs vázolja az előadás forgatókönyvét, amelyből két nap alatt (a keddi és szerdai próbákon) kell hogy megszülessen a bemutató. Hm, nem lesz könnnyű!
Délután az 1848-as forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket látogatjuk végig Aszódi Judit vezetésével. A Duna-parton található Petőfi-szobornál, a Pilvax kávéháznál, a Landerer nyomda egykori helyszínén, illetve a Nemzeti Múzeumnál az aranyos diákok rövid beszámolóit is meghallgatjuk és, persze, végig fotózunk.
Laza, egyórás buszozás után érkezünk vissza a hotelhez (hja, budapesti esti csúcs), ahol finom vacsora vár. Utána pedig a finom, puha ágy. Szükség is van rá, meglehetősen fáradtak vagyunk az egész napi program után. Már alszunk is, és ezzel vége – az első napnak.
Torma Dorothy
—————————————————————————————-
Kedd, 2013. március 12.
Bőséges reggelivel kezdjük a napot. Utána az iskolába buszozunk, s ott kezdődik a próba, Marton Éva és Vitárius Balázs irányításával. Megtörténik a szövegek felosztása, így minden diáknak jut majd valamilyen szerep az előadáson.
Rövid kirándulást teszünk a Sas-hegyre, amely egy természetvédelmi terület a főváros közepén! (Budapesten kívül Buenos Aires büszkélkedhet még hasonló érdekességgel.) Az ottani látogatóközpont munkatársai szívélyesen fogadnak minket, s egy rövidfilmet vetítenek a Sas-hegy jelentőségéről, majd egy interaktív kiállítást is megmutatnak nekünk a hegyen élő védett állatokról és növényekről. Végül felmegyünk a kilátóba, ahonnan Budapest csodás panorámája tárul elénk. Naná, hogy folyamatosan kattognak a fényképezőgépek és készülnek az emlékképek!
Ebéd a menzán, rövid pihenő, majd folytatódnak a próbák. A vendéglátó iskola egy tizenegyedikes diákja vetített képes rövid ismertetőt tart a Pető Intézetről, amelyet holnap (szerdán) fogunk meglátogatni. Ám ez a nap sem múlik el történelmi séta nélkül! Rédei Edina és Tóth Kinga tanárnők kíséretében ezúttal a Várnegyedet látogatjuk meg, amely a Világörökség része. Buzgó lépcsőmászás után megtekintjük (és be is járjuk) a Halászbástyát (+ csoportkép, de ezt már említeni sem kell, olyan természetes…), a Mátyás-templomot, illetve azt az épületet, amelyben egykoron Táncsics Mihály raboskodott. Már beesteledik, de még javában sétálunk a Budai Vár szépen kivilágított épületei között, s nézzük alant az esti Pest fényeit. Ott az Országháza, emitt a Lánchíd, odébb az Erzsébet-híd, s valahol lent Ádám, a türelmetlen sofőrünk, aki már alig várja, hogy visszaszállítson minket a hotelbe, a finom vacsorához, és a (még mindig) puha ágyakhoz. Merthogy lassan vége – a második napnak.
Ilona Eszter
—————————————————————————————-
Szerda, 2013. március 13.
Ma is korán, de lelkesen kelünk, hiszen tudjuk, hogy érdekes programok várnak ránk. Reggeli után az Arany János (iskola) felé indulunk, ahol a már jól ismert rendezői páros (Marton Éva és Vitárius Balázs) irányításával folytatódnak az előadás előkészületei. Itt-ott kisebb-nagyobb megszakításokkal folyik a főpróba. Reméljük, hogy holnap, csütörtökön, a rövid felkészülési idő ellenére a lehető legjobban adjuk majd elő a darabot.
Ebéd után aranyos társainkkal együtt indulunk a Pető Intézetbe, amely mozgássérült, illetve szellemileg fogyatékos gyermekek otthona és nemzetközi hírű tanulóhelye. Legnagyobb meglepetésünkre az ottani előadóteremben vidám, életteli kis csoport fogad minket. Ekkor döbbenünk rá, hogy nincs miért megszeppenjünk, hiszen a házigazdák, az otthon lakói nagyon örülnek a mi látogatásunknak, nyitottak, befogadóak. Tóthfalusi Ákosné iskolaigazgató mutatja be röviden az intézményt, majd egész gyorsan párbeszéd indul a házigazdák és a vendégek között. Az intézet lakói mesélnek nekünk a mindennapjaikról, kedvenc tantárgyaikról, sportágaikról, de érdeklődve faggattak minket, aradiakat is. Raffael Laura egy vidám dalocskát ad elő, amire Păcurar Ariana (Ari) is egy szívhez szóló dallal felel. A beszélgetés egyik legaktívabb tagja Bernát Dávid, de az intézet lakói között jelen van Várhegyi Krisztián, európa-bajnok szkanderező is. Elgondolkodva és mély élményekkel távozunk a Pető Intézetből.
Az Arany János iskola dísztermében búcsúestre kerül sor, a zenében tehetséges tanítványok közreműködésével. Fellép, többek között, a magyarországi The Voice (A Hang) című televíziós vetélkedőből jól ismert Szécsi Böbe is! Ezután svédasztalnál falatozunk, majd a csoport néhány tagja egy élménycukrászdát keres fel, a többiek pedig a Tropicariumba „hajtatnakˮ. Néhányan tehát édes, mások pedig érdekes (halas-hüllős-rájás-cápás-vizes) tapasztalatokkal gazdagodnak a nap végén. Este nyolckor már együtt vacsorázunk a hotel éttermében és egyeztetjük a holnapi programot. Utána, naplóírás közben jóízűen elfogyasztom a Sugar Shop-ban vásárolt sütimet és ezzel vége is – a harmadik napnak.
Juhász Dóra
—————————————————————————————-
Csütörtök, 2013. március 14.
Ez a reggel is úgy indul, mint a korábbi három: autóbuszra ülünk (már csomagokkal, a szállodából való kijelentkezés után), és az Arany-ba indulunk. Egy dolog azonban különlegessé teszi ezt a reggelt: ma, a 48-as dicsőségnap előtti napon van az előadás, amelyre olyan sokat készültünk. Nők a forradalomban a címe, de nemcsak nők (lányok), hanem a budapesti és az aradi csoport valamennyi diákja szerepel benne. Mindnyájan reménykedünk abban, hogy jól fog sikerülni. Érdekes témákról való beszélgetéssel próbáljuk oldani a feszültséget.
Megérkezünk az Arany-ba. Lázban égünk a hamarosan kezdődő műsor gondolatától. Utolsó előkészületek, utolsó símítások. És egymás biztatgatása: nyugi, jól fog menni! És tényleg! Az első előadáson minden a legnagyobb rendben megy. Egységes műsorrá állt össze az, ami idáig csak különálló részek halmazának tűnt. Vastaps jutalmazza a produkciót. A közönség soraiban ismerős arcokat pillantunk meg: itt van a Pető Intézet lakóinak és nevelőinek egy csoportja, akiket a tegnapi látogatásunkkor ismertünk meg. Egyedülálló élmény ez a számukra is, hiszen egy nagy iskola nagy tornacsarnokában, helyi hatodikos diákokkal, illetve pedagógusokkal együtt nézhetik végig a március 15-i műsort. Ebéd után már talán kicsit nyugottabban várjuk a második előadást, amelyet az aranyos gimnazisták előtt mutatunk be.
Ahogy az várható is volt, sokkal jobban, gördülékenyebben, bosszantó hibák nélkül folyik le a második bemutató. Ezúttal már teljesen megtelik a tornacsarnok a helyi iskola diákjaival és tanáraival, illetve számos meghívottal az önkormányzat és a tankerületi vezetőség részéről, akiket Patkó Lajos, az Arany János Általános Iskola és Gimnázium igazgatója köszönt. Jelen van az írott és elektronikus média is számos képviselője is. Interjú készül (velünk is) az MTV március 15-i Ma reggel című műsora, illetve az Esély magazin számára, de riportot készít csikys tanárokkal és diákokkal a Hegyvidék TV, a Hegyvidék újság, a Pető Intézet stábja és mások.
Átöltözés után érzékeny búcsút veszünk a vendéglátó tanároktól és diákoktól. A viszontlátásra! – mondjuk, s ez most nem csak formaság, hiszen májusban a budapesti csoport fog szülővárosunkba, Aradra látogatni, a pályázati tevékenység folytatásaként. Tehát két hónap múlva újra együtt lehetünk majd!
Amikor ezek a sorok íródnak, már javában rójuk az autópálya-kilométereket az M5-ön. A csoport jókedve töretlen, jó hangulatban autóbuszozunk hazafelé. Lassan vége felé közeledik – a negyedik nap.
Sisa Rihárd