Sütivásár, karkötő-árusítás, játékgyűjtés

nyitokep

E címszavak alatt tevékenykedett a 10. C osztály november 18-án, a tanórák közti szünetekben. Több mint 20 féle sütemény és körülbelül 60 karkötő várta gazdáját az épület „hídján” (a régi és az új épületrész közötti átjáróban). A sütivásár az egész iskola körében népszerű volt, kisdiáktól a tanárokig mindenki vásárolt a süteményekből.

A tizedikesek célja az volt, hogy – a két héttel ezelőtti zöldséggyűjtéshez hasonlóan – az akcióból összegyűlt pénzt és játékokat felajánlja a kisiratosi gyermekotthon fiataljainak. A vásár nagy sikerének köszönhetően több mint 870 lej és rengeteg játék gyűlt össze az adakozó szellemű diákok részéről. Ezúton is hálásan köszönjük nekik nemes cselekedetüket!

Az ajándékok hamarosan (e hét csütörtökén) a gyermekotthonba kerülnek, s reméljük, örülni fognak ott nekik. Az akcióról megkérdeztük a 10. C osztály néhány diákját.

– Szerinted sikeres volt a sütivásár?
Arros Katalin: – Szerintem elértük a célunkat, mert sok játékot és pénzt gyűjtöttünk.
Bortoș Júlia: – Szerintem a sütivásár nagyon jó volt, mivel kiderült, hogy az osztályunk képes még összetartóbb lenni a jó cél érdekében. Sikeres volt az akció, látni lehetett a diákokon, hogy igenis segíteni szeretnének a rászorulókon.
Sandu Roland: – Szerintem nagyon sikeres volt a sütivásár, és egy jó dologra fordítjuk az összeget.
Boda Krisztina: – Az elején nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fog végződni az egész, de végül engem is meglepett az eredmény. Úgy gondolom, jelentős összeget sikerült összegyűjtenünk, amivel segíthetjük a rászorulókat.

– Te szoktál jótékonykodni?
Arros Katalin: – Szeretek másokon segíteni, hátrányos sorsú gyerekeknek adom a jó állapotban lévő, de már kinőtt ruháimat.
Bortoș Júlia: – Persze, többször is előfordult, hogy ruhákat vagy megunt játékokat adakoztam egy árvaháznak.
Sandu Roland: – Egyedül nem szoktam, csak néha az utcán adok pénzt a kéregetőknek, de ha egy csoport eldönti, hogy jótékonykodni akar, akkor részt veszek én is.
Boda Krisztina: – Igyekszem segíteni, amikor lehetőségem van rá.

[Fotó: Bortoș Júlia, Ilona János]