2021. március 4-én jelentkezett első adásával A LÁDA. Pálfi Kinga (riporter) és az aradi Easy Stúdió munkatársai – László Ferenc fotós, operatőr, Szentes Mónika vágó – készítették, és Kranowszky Nagy Andrea, az aradi Alma Mater Alapítvány elnöke volt az első meghívott. Őt azóta további 11 meghívott követte, köztük számos egykori csikys diák, illetve az intézmény két pedagógusa is.
Döbbenetes végiggondolni: az eltelt egy évben diákjaink többsége (a tavalyi és az idei végzősöket, illetve az elemista kisdiákokat kivéve) alig néhány hetet járt iskolába. Idejük nagy részét otthon töltötték, távol az iskolai nyüzsgéstől, távol az osztály- és iskolatársaiktól, tanáraiktól. Legközelebbi barátaikkal, rokonaikkal talán rendszeresen találkozhattak, a többiekkel viszont egyáltalán nem. Lazult, bizonyos mértékben le is épült a jól megszokott közösségi kapcsolatrendszerük, eltávolodtak társaiktól, ismerőseiktől, eltávolodtak mindattól, ami a megszokottat jelentette a járvány megjelenése előtt.
Március 21-én nem
csak a tavasz első napját ünnepeltük, hanem a Down-szindróma világnapját is. A
kifejezés nem véletlen. Igen, ünnepeltük a sokszínűséget, az elfogadást, és a
nyitottságot.
Vége a nyárnak, itt a szeptember, itt a tanévkezdés.
De idén ez nagyon más lesz, mint a korábbi években (gyakorlatilag
emberemlékezet óta) megszokott ünnepélyes esemény. És nem csak azért, mert
március óta nem láttuk egymást, nem ültek a diákok az iskolai asztaloknál, nem
hangoskodtak a régi épület folyosóin, nem játszottak, fociztak az udvaron, nem ugratták
egymást, s nem izgultak, hogy a következő órán eszébe jut-e a tanárnak
dolgozatot íratni…
A Krókusz Projekt keretében 2020. január 30-án a Csiky Gergely Főgimnázium hatodikos és hetedikes diákjai meglátogatták az aradi neológ zsinagógát. A HETI (Holocaust Education Trust Ireland) és a Szembenézés Alapítvány által támogatott mozgalom célja megismertetni a tanulókkal a népirtások szokásos mechanizmusát: az előítélettől a kirekesztésen és üldözésen át a gyilkosságokig vezető út összefüggéseit. Segítségével a résztvevők felfedezhetik és értelmezhetik a történelem és saját életük közötti kapcsolatot, és ha ez a felismerés aktív cselekvésre késztetné őket, befolyásolni is képesek lennének a folyamatokat.
Akár
Szentgyörgyi Albert gondolata is lehetett volna az apropója annak a
beszélgetésnek, melyre idén december 5-én a Csiky Gergely Főgimnázium
dísztermében került sor, Olasz Angéla, nyug. történelemtanár, Király András,
helytörténész, nyug. helyettes államtitkár, Puskel Péter, helytörténész,
illetve Ujj János, nyug. történelemtanár, helytörténész valamint dr. Muntean
Tibor, a beszélgetés moderátora között. A világhírű tudós szerint „a történelem az a tantárgy, amelynek a
legnagyobb hatása volt értékrendszerünk kialakulására, hiszen milyen más alapra
lehet a jövőt építeni, mint a múltra?”
30 évvel ezelőtt, 1989. november 20-án fogadták el az ENSZ gyermekjogi egyezményét, amely azóta is a legszélesebb körben nyilvántartott emberi jogi dokumentum. Azon jogok minimumát foglalja össze, amelyek minden gyermeket megilletnek szerte a világon. Ezt az egyezményt Románia is aláírta. Az ENSZ Gyermekalapja, az 1946-ben létrehozott UNICEF az évfordulóra egy nagyszabású programmal készült, mégpedig egy tematikus, interaktív tanórával, amelyet a világ számos országában, egyazon időpontban tartottak meg. Ennek volt a címe „A világ legnagyobb leckéje” (World’s Largest Lesson).