Nem fog túl szépen kinézni ez a téma egy anyák napi köszöntő után, de úgy érzem, beszélnünk kell a pszichológiáról is. Szóval. A bullying iskolai vagy munkahelyi bántalmazást, megfélemlítést jelent. Ez a bántalmazás lehet fizikai vagy verbális, az eredmény viszont mindkét esetben az, hogy a bántalmazott testileg vagy lelkileg sérül. Ezzel a viselkedéssel általában az iskolában találkozhatunk, amikor a gyerek cseperedik és formálódik, úgy fizikailag, mint lelkileg, és pont ezért hagy a gyermekben mély nyomot, ha kötekednek vele. Nagyon sok gyereknek szólnak be, amiért, tudom is én, furcsa a frizurája, csúnya stb. és a gyerek többnyire nem szól vissza, mert tart tőle, hogy még inkább eldurvulnak a dolgok. És itt a probléma, mert kívülről nehéz észrevenni a gyereken, ha ilyen dolgok történnek vele. Nem beszél róla, csak kínosan érzi magát és reménykedik benne, hogy másnapra mindenki elfelejti, hogy mivel csúfolták. Ez viszont vagy bejön vagy nem. Az pedig nem is minden esetben jó, ha a felnőtt beavatkozik.

Amiért ezt a témát felhoztam, az pedig nem más mint egy 2012-es animációs film, a ParaNorman és egy róla készült kritika. A filmet Oscar-díjra is jelölték, én is végignéztem, ajánlom másoknak is. ITT találtok egy előzetest is. ITT pedig egy kritikát. Hát most mit mondjak? Hűséges követője vagyok a kritikusnak. Szerintem ebben a videóban teljesen igaza van Gergőnek.