Adeona-táborban a vegyes társaságunk

adeona_tabor_sav

Május 12-én reggel Kurunczi Andrea és Páll Mária tanáraink kíséretében a Vulkán Hágó felé indultunk, hogy részt vegyünk az Adeona-táborban. A buszon, nem sejtvén, hogy mi minden vár ránk, nagyon jó volt a hangulat. 

Megérkeztünk a telekabinokhoz, ahol vezetőink, Elena, Georgiana és Cristi vártak ránk. Néhány perc múlva már fent is voltunk a Pasul Vâlcan menedékház előtt. Ezután a csoportunk (kisebbek, nagyobbak vegyesen) az ebédlőben gyűlt össze, hogy a vezetők elmondjanak néhány „aprócska” szabályt, és a szobákba osszanak minket. Rövid pihenés után szemügyre vettük a menedékház melletti területet, és szebbnél szebb helyeket ismertünk meg. Vacsora után egy vidám, rögtönzött bulival zártuk a napot.

Másnap, reggeli után nagyobb túrára indultunk, de az eső miatt nem jutottunk messzire, így visszamentünk a tábor helyszínére. Ebéd után, két csoportra osztva (5–8., illetve 9–10. osztályosok) kötélen csúsztunk le, majd az íjászatot is kipróbálhattuk. Vacsora után a tanulók apraja-nagyja karaoke partyn mutathatta meg tehetségét. Majd pedig, minden diák sajnálatára takarodót fújtak.

Vasárnap, azaz május 14-én, reggelizés közben a vezetők tudatták velünk a programot, majd rétegesen felöltözve elindultunk a kalandparkba. Először az 5–8. osztályos diákok bizonyították be, hogy mennyire bátrak, majd a középiskolások következtek. Gyorsan telt az idő, s már mehettünk is vissza a szállásra, ahol finom meleg ebéd várt bennünket. És utána: hazaindultunk. Volt, akinek mosoly, de volt, akinek szomorúság​ látszott az arcán.

– Szerinted milyen volt az Adeona-tábor?
Păcurar Bianka (IX. A): – Nagyon tetszett, a táj pedig igazán gyönyörű volt. Az esti programok is szórakoztatóak voltak, például a játékok, amiket mi, a gimisek és a kisebbek együtt játszottunk. Felejthetetlen élmény volt a számomra. (Păcurar Bianka)

– Milyennek tűntek a túrák?
Andó Réka (IX. C): Én nem nagyon szeretek túrázni, viszont ezek tényleg tetszettek, mivel mindig volt egy célunk. A hosszú út után, amelyet megtettünk, várt egy élvezetes hely, ahol kiélhettük magunkat, és megnézhettük, mennyire vagyunk merészek. Ámbár a fáradtság mellett izomlázzal járt az egész, mégis tetszett, és jó mód volt arra, hogy segítsünk egymáson a nehéz helyzetekben.

– Milyennek találtad a kalandparkot?
Pol Norbert (IX. C): – Nagyon jó volt. Bár más kalandparkokhoz képest könnyű volt, nekem tetszett. Szerintem a kötélen való lecsúszás volt a legszórakoztatóbb az egészben.

Sok jó fénykép is készült, alább láthatjátok őket!

[Fotó: Kurunczi Ferenc]

« A 2 »