Október 12-én, szerdán hajnali negyed hétkor hárman találkoztunk az iskola előtt. Na nem mintha annyira hiányzott volna a suli, hogy már aludni sem tudtunk, hanem azért, mert innen indultunk Szovátára, az idei Mákvirág-táborba. Megyénkből idén is négy diák örvendhetett a Mákvirág-díjnak: Kurunczi Viktória (X. A), Kovács Kriszta Nóra (XI. A), Ilona Judit (XII. A), illetve a 2016-os csikys végzős Sisa Rihárd, aki, sajnos, nem tudott részt venni a táborban.
Valószínűleg a világ legboldogabb emberei közé tartoztunk, amikor a 12 órás kimerítő utazás után végre megpillantottuk a szovátai Teleki Oktatási Központot, elfoglaltuk a szobáinkat, és egy rövid megbeszélés után meleg vacsorát is kaptunk.
A következő két nap programja főleg csapat szintű vetélkedőkből állt, aminek legérdekesebb része kétségkívül a falutúra volt: ekkor két óra alatt megtudtuk, hogy mi történt az előző napi Megtört szívek sorozatban, tükörtojást készítettünk Pityu bácsinak, zumbáztunk az utcán, és még sok más érdekes (őrült :)) dolgot csináltunk. Persze szabadidőből is volt elég, és ha mégse beszélgettünk, szórakoztunk, csocsóztunk, pingpongoztunk, maffiáztunk eleget napközben, akkor hát kénytelenek voltunk ezt este (éjjel :P) bepótolni.
A díjátadó ünnepség szombat délelőtt zajlott le, és ebéd után sajnos már el is búcsúztunk néhány táborozótól, de attól még a nap hátralevő része nagyon jól telt. Mi vasárnap délben szinte utolsókként hagytuk el az oktatási központot, de még így is nehéz volt elfogadnunk azt, hogy a kiérdemelt pihenés után rendes diákokként vissza kell majd ülnünk az iskolapadba. 🙁