Több mint tíz évvel ezelőtt, 2004. március 2-án indult útjára az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája, azzal a céllal, hogy leszállást hajtson végre a 67P/Csurjumov-Geraszimenko (egyszerűbben 67P) nevű üstökösön. A hosszas hintamanőverek, illetve egy négyéves hibernálási periódus után a Rosetta idén májusban közelítette meg a 67P üstököst, és ma, november 12-én kísérelik meg a leszállási manővert.

Bár a landolás előtt egy kritikus hibát észleltek a technikusok (meghibásodott a szerkezet tetejére szerelt kis fúvóka, amely leszálláskor az üstökös felszínéhez nyomja a szondát, hogy az ne tudjon elmozdulni a helyéről), a manővert mégis folytatják. 11 órakor a Philae nevű leszálló egység sikeresen levált a Rosettáról, és megkezdődött a nagyjából 7 órás lassú ereszkedés a kiválasztott célterület felé. 

Ahogy az index részletes cikke is kiemeli, a sikeres landolás történelmi jelentőségű lesz: az emberiség még soha nem figyelt meg ilyen közelről üstököst. A felszínről és a felszín alól vett minták elemzése nagy előrelépést jelenthet a világegyetem kialakulásának megértésében, ráadásul fényképeket láthatunk majd egy üstökös felszínéről. Ha a leszállóegység később is a helyén marad, akkor a Naphoz közelítő, megolvadó-széttöredező üstökösön újabb méréseket lehet majd végezni, illetve újabb fényképeket lehet majd készíteni.

A Földtől jelenleg 510 millió kilométerre lévő 67P üstökösnél zajló eseményekről élő közvetítés is nézhető, az ESA darmstadti központjából. A sikeres landolást igazoló rádiójelek délután 5-6 óra környékén kell hogy beérkezzenek a földi irányítóközpontokba.

—————————————————–

A legfrissebb hírek szerint a telemetriai adatok szerint a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegysége sikeresen landolt a 67P üstökös felszínén. Nem sikerült azonban a Philae talpainak rögzítése (ezt később újra megpróbálhatják majd), illetve a szakadozott rádiójelekből ítélve valószínűleg nem is áll egyenesen a talajon. Jelenleg mindenki az első fényképeket várja az üstökös felszínéről. Alább egy nagyszerű számítógépes animációt láthatunk a leszállási manőverekről (az ESA készítésében), Vangelis zenei illusztrációjával.

—————————————————–

A tudománytörténeti mérföldkőnek számító eseményt a Google nyitóoldalának mai doodle-grafikája is reklámozza.