Kovách Gézára emlékezett a város

Kovach_Geza_emleknapA 10 évvel ezelőtt, 2004. október 10-én elhunyt dr. Kovách Géza történész, néprajzkutató, közíró, tanár emlékére szervezett egész napos programot a Szabadság-szobor Egyesület október 3-án, pénteken, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében.

A rendezvénysorozat 11 órakor kezdődött az iskola dísztermében. Az én falum, a mi történetünk címmel Arad megyei magyar iskolák diákjai mutatták be a szaktanáraik irányításával elkészített, a lakóhelyükhöz kapcsolódó helytörténeti dolgozatokat. Erről rövidesen külön beszámolót közlünk.

Kiraly_AndrasDélután 4 órakor Király András, oktatási államtitkár, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke házigazdaként köszöntötte a dr. Kovách Géza munkásságát bemutató szimpózium közönségét. Jelezte, hogy az egykori tanítványok, ismerősök, barátok által csak Gazsinak becézett történész életéhez fűződő számos anekdota, vicces történet felelevenítésére külön alkalom szükséges, amelyre, például, egy év múlva, a történész születésének 90. évfordulóján kerülhet sor. 

Rehon_JozsefRéhon József nyug. kémiatanár, közíró, a Kovách Géza Baráti Kör munkájáról számolt be könnyed stílusban. Szerény presztízsű, szigorúan apolitikus társaságként határozta meg a baráti kört, amely ilyenként próbálja megtalálni a helyét az aradi közéletben. A baráti kör havi Havi Hangos Harsona című publikációjának az összegyűjtött példányait is az érdeklődők rendelkezésére bocsátotta, sőt tagsági bizonyítványt is osztott a meghívott előadóknak.

Hejja_JuliannaArad krónikása, Kovách Géza történész-tanár tudományos munkássága címmel tartott tudományos igényességgel és gazdag illusztrációs anyaggal megszerkesztett vetítettképes előadást dr. Héjja Julianna Erika, a Békés Megyei Levéltár főlevéltárosa. Szó esett ebben a székelyudvarhelyi születésű, de később Aradon élt történész tanulmányairól, meghatározó tanárairól és pályatársairól, kutatásairól, illetve publikációiról. Már ez utóbbiak száma is tiszteletet parancsoló: közel 20 önálló kötet, több mint 700 történelmi, néprajzi, ismeretterjesztő, pedagógiai, illetve módszertani cikk, mintegy 100 magyar és román nyelvű könyvismertetés, recenzió, ezenkívül szépirodalmi alkotások (karcolatok, novellák, elbeszélések) Szejkei Gábor, vagy Zilahi Géza álnéven. Kovách Gézát 1968-ban az Arad Megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság alelnökévé választották, 1999-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia Határontúli Köztestületének a tagja lett. Tagja volt, többek között, a Kriza János Néprajzi Társaságnak, illetve az Erdélyi Múzeum Egyesületnek. Sokoldalú életművéért számos elismerést vehetett át: 1991-ben Márki Sándor-díjjal, 1997-ben pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének életműdíjával tüntették ki. Szintén 1997-ben a Pro Partium-díjat, 2000-ben az Árpád-díjat, 2001-ben pedig a Fényes Elek-díjat vette át.

Erdesz_AdamA továbbiakban dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója tartott magvas értekezést Arad Márki Sándor naplóiban címmel. A megemlékezés fő vonalához illeszkedve ő is Kovách Gézától indított (aki különben éppen Márki Sándor halálának évében, 1925-ben született), majd a kétegyházi születésű neves történetíró, egyetemi tanár aradi éveit vázolta számos érdekes történettel fűszerezve. Elhangzottak az akkori kor tanári munkájára, társasági körülményeire, akárcsak Márki Sándor kutatói munkájára és családi életére vonatkozó részletek is.

Horvath_LeventeA délután második részében Ujj János Első világháborús emlékművek Aradon és Arad megyében című könyvének bemutatójára került sor. Horváth Levente, a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium államtitkára beszélt egykori történelemtanárának legújabb munkájáról. Mint megjegyezte, az első világháborús emlékművek bemutatásán túl azoknak a kisembereknek a mementója (is) ez a könyv, akik az Arad környéki harcokban haltak meg.

Ujj_JanosUjj János, a szerző szerényen bevallotta, hogy a kézirat leadása után ő is ezen a délutánon vehette kezébe először a kinyomtatott könyvet, majd a legismertebb aradi első világháborús emlékművekről mutatott be néhány fotót a közönségnek. A nagy formátumú, színes nyomású kötettel kapcsolatban pedig úgy vélekedett, hogy ha valamennyi még létező korabeli tárgyi emléket fellelné, s annak leírását a könyvbe belefoglalná, akkor az sokkal-sokkal vastagabb, terjedelmesebb lenne.

A jól sikerült, tartalmas rendezvény végén a szerző dedikálta a megvásárolt köteteket. 

„Szeretnénk tehetségkutatóban is részt venni...” – interjú Torma Dorothyval
Remegő ajkak, szúrós szemek, választások…