Párizstól 80 km-re délnyugati irányban található Chartres városában a chartres-i katedrális, amelynek neve, a párizsihoz hasonlóan, Notre-Dame-székesegyház. Jelenlegi formájában (gótikus stílusú katedrálisként) 1220 óta áll fenn, de a helyén már 350 óta (!!!) folyamatosan imaház volt.

A katedrális egyik ékességét a korai 13. századból származó festett üvegablakok jelentik, melyek bibliai alakokat, történeteket ábrázolnak, köztük egy Szűz Máriát dicsőítő rózsaablak, melyet IX. Lajos király és hitvese, Kasztíliai Blanche tiszteletére állítottak. Az eredeti 186 ablakból 152 élte túl a történelem viharait és maradt fenn eredeti állapotában.

A középkorban Chartres zarándokok özönét vonzotta, s évente négy búcsú alkalmával ünnepelték: Mária születését, fogantatását, megtisztulását és mennybemenetelét.

2012. októberében került fel az internetre az alábbi videó, amelyen a gótikus katedrálist turistalátványosságként kivilágítják, fényfestéssel díszítik. A fények a templom építését mesélik el. „A chartres-i nem csak színez, fest, hanem történetet mesél. Elmondja a templom építését. Megjelennek az építők, akikről nem lehet eldönteni, hogy égi lények vagy földiek. Kőről kőre, oszlopról oszlopra, párkányról párkányra, ablakról ablakra épül a katedrális fényből, az egyház világosságból. Összehangolt csapatmunka, fölülről ihletve, irányítva, mégsem marionett figurák, sokkal inkább artisták, légtornászok az építők. Lélektornászok.” (Bölcsföldiné Türk Emese: Kifordított katedrális)

A nagyon-nagyon türelmetlenek, vagy nagyon-nagyon elfoglaltak a látványos, zenés kisfilmet 7:55-től nézzék meg mindenképpen. Mindenki más szép nyugodtan dőljön hátra a karosszékben és teljes képernyőre kapcsolva élvezze Chartres fényüzenetét. Mert úgy érdemes megtekinteni. Vagy a helyszínen…