2014. április 10. csütörtök napi bejegyzések

Eközben a szakik… (Szerda) – Amerikai história X.

Közzétéve Szerző:

Szaki_szerda_sav

Hogy mit fed ez a cím? Annak a filmnek a címét, amit az Iskola másként hét szerdai napján (április 9.) folyamán nézett meg a X. SAM osztály az osztályfőnöke társaságában. A film tartalmáról nem mesélek, mégpedig azért, hogy felkeltsem az érdeklődésedet, kedves olvasó. Legyen elég csak annyi, hogy sokat tanulhat belőle az ember arról, hova is vezethet a rasszizmus és az antiszemitizmus. A film végi beszélgetésre (örömmel jelentem) pont megérkezett a forró pizza, ami nagyon jól esett ezen az esős és hideg napon. 

Filmelőzetes: 

Eközben a szakik… (Kedd) – Rendőrviccet félretéve!

Közzétéve Szerző:

Szaki_kedd_sav

Általában ijedtségre ad okot, ha az ember felé rendőrök közelednek, de a mi esetünkben (IX. D, X. SAM, XII. B és XII. E) ez csupán egy tanulságos kisfilmet és beszélgetést jelentett április 8-án, kedden, az Iskola másként hét második napján. Hiszen iskolánkba látogatott két rendőr, akik egy dokumentumfilmet játszottak le nekünk olyan fiatalokról, akik valamilyen, tinédzser korukban elkövetett bűncselekmény miatt kerültek javítóintézetbe, illetve börtönbe. A film a börtönökben levő életkörülményeket mutatta be, illetve riportokat az ott levő fiatalokkal, ugyanakkor két igazán sikeres sportoló életét és kitartását, valamint a velük készített riportokat, párhuzamot vonva a kétféle életstílus között, amit választhatnak maguknak életcélként a diákok.

Kellően elrettentőnek és tanulságosnak bizonyult a film ahhoz, hogy sok kérdés merüljön fel a diákokban, amit nem is szégyelltek feltenni. A rendőrök nagyon készségesen válaszolgattak az összes felmerülő kérdésre és a nap végére sikerült arra a következtetésre jutnunk, hogy minden általunk elkövetett cselekvés előtt ideje lenne jól átgondolni a lehetséges következményeket, hiszen már nem vagyunk gyerekek és a tetteinkért felelnünk kell. 

Eközben a szakik… (Hétfő) – Együtt a csapat!?

Közzétéve Szerző:

Szaki_hetfo_sav

Hétfő reggel kissé álmosan, de sikerült összegyűlnünk egy kiadós kis csapatépítésre, annak reményében, hogy szorosabbra kössük az osztályon belüli kapcsolatokat. Az álmot rögtön az első gyakorlattal (na meg az első pohár közösen elfogyasztott kávéval 😛 ) kivertük a szemünkből, hiszen a székeken egyensúlyozva kellett abc-sorba felállni! Ezt követte még sok más színes és vicces gyakorlat, amit minden esetben próbáltunk megbeszélni, hogy milyen, a mindennapi életben alkalmazható tanulságot szolgáltat nekünk. Dobáltunk labdát, építettünk dominóból tornyot, húztunk madzagot (igen, madzagot, nem kötelet 🙂 ), na meg persze vitatkoztunk, hiszen úgy jó az élet, hogyha zajlik. Merthogy az egyik gyakorlat keretén belül csoportokat alakítottunk ki, ahol a résztvevő diákok egyetértésüket vagy egyet nem értésüket kellett hogy kifejezzék bizonyos témákkal kapcsolatban (soook fincsi téma, de mivel megfogadtuk, hogy ami a csoporton belül elhangzik, az ott is marad, ezt most nem fogjátok megtudni… ez legyen a szakiskolások titka).

Egy biztos: a nap végén mindenki azt mondta, hogy nagyon jól érezte magát és talált magának legalább egy olyan gyakorlatot, amit nagyon élvezett és ezért eldöntöttük, hogy meg kell még ismételjük. 

Újból nálunk az EU-karaván

Közzétéve Szerző:

EU_karavan_ujra_sav

Az Iskola másként hét harmadik napján, szerdán harmadik alkalommal látogatott el hozzánk az EU-karaván, a temesvári Integratio Alapítvány népszerű programja, mely az Európai Unión belüli sokszínűséget mutatja be, s a tagállamok játékos megismerését segíti elő. Mint az előző két alkalommal, a játékmester szerepét ezúttal is az alapítvány munkatársa, Joó Csilla, egykori tanítványunk töltötte be. A gyerekek tíz különböző játékban tesztelhették tudásukat, és szerezhettek új információkat a tagállamok földrajzáról, történelméről, kultúrájáról, sőt gasztronómiájáról is. A jó hangulatú interaktív játékok újból elnyerték a diákok tetszését, akik lelkesen gyűjtögették a megoldott feladatokért járó pecséteket. Európa-puzzle, Activity, EU-kukta, Ki kicsoda, EU-s ország-város, EU-kvíz, Zászlók a szélben, és sok más egyéb játék szerepelt a gazdag kínálatban.

Az április 9-i tevékenység végén a gyerekek nemcsak újonnan megszerzett tudásukat vihették magukkal, hanem azt az „édes meglepetést” is, amivel Csilla kedveskedett nekik.

[Fotó: Ilona János] 

Őseink nyomdokain – Látogatás Ópusztaszerre

Közzétéve Szerző:

Opusztaszer_sav

A turizmus szakosztályok (IX. B, X. B, XI. B, XII. C) számára nem jelent nagyon nagy újdonságot a kirándulás szó (szakukból adódóan már több kiránduláson részt vettek), de erre a határon túlira mégis izgalommal készültek. Bevallom, mi, pedagógusok is (Hasas Paul turizmus tanár, Nyári Melinda és László Anett osztályfőnökök) amiatt, hogy minden papír rendben legyen, mindenkinél ott legyenek a megfelelő iratok stb.

Az időjárás is kedvezett nekünk, és egy szinte már kora nyári napnak is ígérkező reggelen (április 8., kedd) indulhattunk útnak. A buszbeli nagy csendnek talán a fáradtság, talán az izgalom lehetett az oka, nagy nyugalommal érkeztünk meg kb. két órányi buszozás után a helyszínre.

Ott nagy örömmel tapasztaltuk, hogy a kora tavaszi időpont miatt (még nem kezdődött el az idény) a mi 45 fős csapatunk vehette birtokába az egész Emlékparkot. Az első és egyetlen időponthoz kötött program a Feszty-körkép megtekintése volt. Ezzel kezdtük múltbeli utazásunkat, és nagy örömmel láttuk, hogy diákjaink szinte szájtátva gyönyörködnek Feszty Árpád alkotásában. Ezután az Emlékpark központi területét jártuk be, a szoborparkot, a templom romjait, a Csete-jurták épületeit. Diákjaink és hasunk kérésére ebédszünet következett egy helyi fogadóban (egyetlen kellemetlen élményünk a kirándulás során), amiután ismét visszatértünk a parkba, ahol továbbhaladva megtekintettük a korabeli bőrből készült lakósátrakat, berendezésüket, a lányok kipróbálhatták a fonás mesterséget, a fiúk pedig az íjászatot. Legutolsó és talán mindenki számára legmaradandóbb élményt jelentő helyszín a Skanzen volt, ahol a „falu lakosai” nagy szeretettel meséltek nekünk a korabeli községházi, iskolai, szatócsbolti, pékségi életről, megelevenedett előttünk a halászkunyhó, a parasztház, a bálterem élete, teljes berendezésével együtt.

Este 6 óra volt már, amikor egy utolsó névsorolvasást követően elindultunk fárasztó, de tartalmas és szórakoztató tanulmányi utunkról hazafele.

[Fotó: Nagy Attila] 

Szegedi matematikaversenyeken, idén is

Közzétéve Szerző:

Szeged_matematika_sav

„Ha tavasz, akkor Szeged.” Lassan ez lehetne a mottónk, mivel több alkalom is adódik ilyenkor, hogy néhány ügyes matematikussal „átruccanjunk” Szegedre.

Pénteken, április 4-én a csikys diákok közül öten részt vettek a Bonifert Domonkos Matematikaversenyen, amelynek helyszíne a szegedi Arany János Általános Iskola volt. Ez egy négyfordulós levelezős verseny utolsó, döntő szakasza volt, amikor már a diák csak saját magára számíthat és 80 perc alatt kell hogy megoldja a néha nehéz, de annál érdekesebb feladatokat. A verseny az évek folyamán nemzetközivé nőtte ki magát, mivel nem csak magyarországi diákok, hanem erdélyi és kárpátaljai iskolák ügyes matematikusai is összemérik tudásukat. A verseny munkájának az eredményére még várni kell, körülbelül egy hónap múlva lesz az eredményhirdetés.

Annál magabiztosabban jöttünk haza hétfőn, április 7-én a Makkosházi Matematikaversenyről, szintén Szegedről. Azok a diákok, akik nagyon jól szerepeltek a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen, de nem jutottak el a kecskeméti döntőre, meghívást kaptak a Makkosházi versenyre. Négy diák helyett, sajnos, csak hárommal utaztunk (betegség miatt egyikük nem tudott jönni), de hazafelé nagyon büszkén hoztuk a hetedikes évfolyam vándorkupáját. Aki ezen a versenyen az évfolyamán a legjobban teljesít, egy évre megkapja a vándorkupát, amit aztán jövő ilyenkor, a saját nevével is feliratozva vissza kell vinnie. Kurunczi Viktória, 7. osztályos tanuló a legjobbnak bizonyult korosztályában, tehát egy évig őrizheti a kupát. Ezen a versenyen nem csak az számít, hogy megoldottad-e a feladatot, hanem az is hogy hogyan. Vikinek ez is a legjobban sikerült.

A versenyek alkalmával nyilván nem hagytuk ki a lehetőséget, hogy Szeged nevezetességeit is megnézzük. 

Kórustalálkozó Nagybányán

Közzétéve Szerző:

Korustalalkozo_montazs_sav

Április 7-én, hétfőn iskolánk kórusa reggel hétkor a Szabadság-szobor mellől indult útnak Nagybányára. Nem csak egy egyszerű kirándulás volt ez, mivel célünk egy kórustalálkozón való részvétel volt.

Az előzmény, hogy idén januárban, amikor kiosztották a Kölcsey-díjat Sándor István műépítésznek (post mortem), illetve Horváth Tünde zenepedagógusnak, karvezetőnek, Tóth Guttman Emese, az RMD (Romániai Magyar Dalosszövetség) elnöke megtisztelt minket egy meghívással az Éneklő Ifjúság – Kodály Zoltán Szellemében Hetedik Gyermekkari Találkozóra. Nagybányán, az Óvárosi Református Templomban Szabó Csilla zenetanárnő vezetésével két Kodály- és egy Bárdos-kórusművet adtunk elő a közönségnek, azaz a versenytársaknak. Összesen 10 kórus vett részt az ország hét különböző pontjáról (Arad, Déva, Kolozsvár, Máramarossziget, Nagybánya, Nagyenyed, Szilágysomlyó). A közel kétórás találkozó után a Németh László Elméleti Líceum bentlakásában szállásoltak el, ahol mindenki csendben megpihent.

Másnap, április 8-án a reggeli után egy rövid városnézésen vettünk részt. Elsétáltunk a Ligetbe, majd meglátogattuk a közelben lévő Planetáriumot. Hazafelé menet még benéztünk az Ásványtani Múzeumba, no meg a Nagyváradi Állatkertbe is. Végül késő délután visszaérkeztünk ugyanoda, ahonnan elindultunk, azaz a Szabadság-szoborhoz. 

Mikroszkópos felfedezések a IX. A-ban

Közzétéve Szerző:

Mikroszkop_biologia_sav

Biológiaórán Páll Mária tanárnő tudatta velünk, hogy mikroszkóppal fogunk dolgozni, aminek nagyon megörültünk, mert eddig nem sok alkalmunk volt rá, hogy használjuk.

Elsőnek a hagyma hártyáját vizsgáltuk, hogy hogyan reagál tiszta víz és sós víz hatására. Másodszorra egy orgonalevél-darabkát kellett vágjunk, úgy, hogy látszódjanak a sejtek. Ez egy kicsit nehezebben ment, de végül sikeresen megoldottuk és több tapasztalattal és tudással hagyhattuk el az órát.

[Fotó: Ilona János]