„Minden Algyógyon kezdődik”

algyogy_9a_sav

Április 12–15. között a IX. A osztályközössége négy napra Algyógyra költözött. A kirándulást Rudolf Ágnes osztályfőnök szervezte, és célja, hogy az osztály tagjai jobban megismerjék egymást, azaz hogy összerázódjunk. Hogy sikerült-e az összekovácsolódás, arra a diákok és a koordonátor, Aknai Szilárd, adja meg a választ.

Az ismerkedést követően már szembetaláltuk magunkat olyan feladatokkal, amelyeket csak csapatmunkával lehetett teljesíteni. A hétvége során egyre komolyabb, csapategységet igénylő feladatokat kaptunk, de több-kevesebb sikerrel mindet teljesítettük. A program színességét az is mutatja, hogy sor került Fotohuntra (fotóvadászat), rövid túrára, valamint „Ki mit tud?”-ra is. De nem kell megijedni, bőven akadt időnk szabad tevékenységekre is, amikor nagyon jó volt a hangulat.

Összességében a kirándulás mindenkinek tetszett, de vajon fejlődött-e az osztály? Íme, a koordonátor, Aknai Szilárd véleménye: „Persze, hogy fejlődött, én úgy érzem. Egy vidám, aktív és belevaló társaság vagytok. Bármilyen feladatot bevállaltatok, annak ellenére, hogy pár embernek nem igazán volt kedve hozzá, de mégis megcsináltátok. És a lényeg, hogy volt egy hangulata az egész hétvégének.”

Néhány osztálytársamat is megkérdeztem a hétvégi teljesítményünkről:

„Amikor Algyógyra értünk, eléggé – mondjuk úgy – »furcsának« tűnt a hely, de aztán rájöttem, hogy az egész nagyon profi. Szerintem az osztályközösség szempontjából nagyon fontos volt ez a kirándulás, mert most már mindenki bekapcsolódott a tevékenységekbe, mindenki beszélgetett mindenkivel és így nagyon jó sulis évek elé nézünk.” (Nagy Andor)

„Véleményem szerint hasznos volt. A szórakozást nyújtó játékokon együtt nevettünk mind és így eddig nem létező barátságok is létrejöttek. A kicsit kívülállónak tűnő osztálytársak is csatlakoztak az osztályközösséghez. Komoly feladatokat kaptunk, amiket csak mind együtt teljesíthettünk, így megtanultunk bízni egymásban.” (Kovács Nikolette)

„Azt, hogy összetartóbbak lettünk-e, nem tudom még megállapítani, mert kevés idő volt arra, hogy ezt megfigyeljem, de mindenesetre jobb végignézni az osztályon és látni azokat az embereket szocializálódni, akik eddig nem voltak nagyon aktívak. Szerintem az osztály mindig összetartó volt a nagyobb problémák megoldásában, de most már jobban számíthatunk egymásra, mint eddig.” (Mureșanu Erika)

[Fotó: Rudolf Ágnes, Máthé Johanna, Naschauer Karina, Várdai Krisztina]

Algyógyon volt összerázódni a IX. A

algyogy_9a_sav

Kilencedik osztály elején sok az új osztálytárs, valamint a beilleszkedés sem könnyű, így az Iskola másként hetet kihasználva, az oszi (Hadnagy Éva tanárnő) javaslatára március 26-án, hétfő délben „elhúztuk a csíkot” az Algyógyi Keresztény Ifjúsági Központba, ahol egy négynapos osztályösszerázó programban vettünk részt. Egyáltalán nem bántuk meg, hogy elmentünk, sőt, jövőre is menni fogunk!  Folytatás

Algyógyon volt a XI. C

algyogy_11c_sav

Mint azt korábban olvashattátok, mi (a XI. C osztály) is kirándultunk az Iskola másként héten, mégpedig Algyógyra, ahol négy napot töltöttünk (március 18–21. között.) Az oszink szülinapi kívánsága beteljesült (igen, mivel megleptük egy nagyon szép és finom tortával, ami mellé egy kívánság is járt), ugyanis az egész osztály (egy diák kivételével) részt vett egy osztályösszerázó programon, ahol mindenki jól érezte magát.  Folytatás

Algyógyi kalandok – strand, várak, szelfik

Algyogy_5_6_sav

Június 26–29. között Algyógyon pihente ki az iskola „fáradalmait” az V. és a VI. osztály (egy része), két licista lány, illetve három kísérőtanár – Back Mária, Rónai Helén és Muntean Tibor – társaságában. (Akik viszont nem sokat pihentek…)  Folytatás

Mert összerázódni jó!

Algyogy_9A_9C_sav

Akik rendszeresen követik a weblapot, már olvashatták, hogy a 9. A és 9. C osztály az elmúlt hétvégén (március 10.–13.) egy csapatösszerázó táborban vehetett részt Algyógyon, a Keresztény Ifjúsági Központban. Igen szórakoztató, egyben nehéz feladatok is álltak a diákok előtt, s bár először mindenki picit félve, visszahúzódva állt a dolgok elé, de idővel minden megváltozott, bátorságot nyertünk. Ennek a tábornak az volt a lényege, hogy MI, diákok, az osztályközösségen belül bízzunk, törődjünk, illetve legyünk türelmesek egymással. Különböző feladatokat kaptunk, amelyeket meg kellett oldanunk: Együtt, Közösen.  Folytatás